A nyugdíjba vonulás időpontjának kiválasztása komoly mérlegelést igényel, hiszen nemcsak a nyugdíj várható összege, hanem az esetleges továbbdolgozás lehetősége is jelentős hatással lehet az életminőségre és a jövőbeni anyagi biztonságra.
A döntés meghozatalakor több tényezőt is figyelembe kell venni, köztük a valorizációs szorzók alakulását, a tizenharmadik havi nyugdíj jogosultságát, valamint azt, hogy milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat az adott évben történő nyugdíjazás.
Mikor érdemes nyugdíjba vonulni?
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte az adott évre vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjat azok kaphatnak, akik legalább 15 év szolgálati időt szereztek meg.
A nők 40 év jogosultsági idővel már életkoruktól függetlenül igényelhetik nyugdíjukat, ám nekik is érdemes mérlegelniük, hogy az időpont megválasztása milyen hatással lehet az ellátás összegére.
A nyugdíj összegét befolyásolja az is, hogy az igénylés melyik évben történik. Ha például valaki 2025-ben vonul nyugdíjba, akkor a 2025-ös szabályok szerint számolják ki a nyugdíját, és már 2026-ban jogosult lesz a januári nyugdíjemelésre, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra.
Ha viszont valaki 2026-ban nyújtja be az igényt, akkor a 2026-os nyugdíjszámítási szabályok szerint állapítják meg az ellátását, de először csak 2027-ben részesülhet emelésben és a tizenharmadik havi nyugdíjban.
Ha valaki utólag meggondolja magát, és úgy érzi, hogy korábban kellett volna igényelnie a nyugdíjat, akkor lehetősége van hat hónapra visszamenőleg kérni az ellátás megállapítását, amennyiben a jogosultsági feltételek már korábban is teljesültek.
Ebben az esetben az elmaradt nyugdíjat visszamenőlegesen is folyósítják. Fontos azonban, hogy ezt a lehetőséget csak a jogosultságot követő hat hónapon belül lehet igénybe venni.
Amennyiben a visszamenőleges időszakban a kérelmező tovább dolgozott és munkabéréből társadalombiztosítási járulékot is levontak, akkor azt utólag rendezni kell.
A nyugdíjba vonulás időpontjának kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a szolgálati idő hosszát is. Ha valaki például 41 év 360 nap szolgálati idővel rendelkezik, akkor érdemes lehet még néhány napot vagy hónapot dolgozni, hogy a következő teljes év beleszámítson a nyugdíj összegébe.
Az egyes évek közötti valorizációs szorzók is jelentősen befolyásolják a nyugdíjat, hiszen ezek az adott év kereseti szintjéhez igazítják a korábbi évek kereseti adatait.
Azok, akik a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgoznak, és legalább harminc nap szolgálati időt szereznek anélkül, hogy igényelnék a nyugdíjat, nyugdíjnövelésre jogosultak. A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5%-a, amely akár a havi átlagkeresetet is meghaladhatja.
A nyugdíj mellett végzett munka további előnye, hogy a munkabérből már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót kell levonni, ami magasabb nettó jövedelmet eredményez.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása sok tényezőtől függ, és komoly hatással lehet az ellátás összegére. Érdemes alaposan mérlegelni az aktuális nyugdíjszámítási szabályokat, az inflációt, a valorizációs szorzókat és a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot is.
Ha valaki elhamarkodott döntést hozott, még mindig lehetősége van visszamenőlegesen igényelni az ellátást, de ezt csak hat hónapon belül teheti meg. Aki tovább dolgozik a nyugdíjkorhatár után, az extra nyugdíjnövelésben részesülhet, amely hosszú távon jelentős előnyt jelenthet.
Minden szükséges feltétel és dokumentum a Magyar Államkincstár oldalán elérhető!
