Éjjel egy órakor ért véget az Európai Tanács ülésének első napja, melyen a következő oroszországi szankció volt a téma. Orbán Viktor az éjszaka jelentette be, hogy sikerült elérni, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz olajat.
A leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni
– mondta éjszakai videójában Orbán Viktor miniszterelnök résztvett az uniós miniszterelnökök csúcstalálkozóján, és korábban már bejelentette, hogy Magyarország gazdaságára ledobott atombombával érne fel, ha nem kapnánk orosz olajat.
Úgy néz ki, Orbán Viktornak sikerült is sikert elérnie Brüsszelben: A megállapodást aláírták arról, hogy azok az országok, amelyek csövön keresztül kapják az olajat, továbbra is vásárolhatnak az oroszoktól.
A miniszterelnök feltétele volt, hogy Magyarország kapjon garanciát arra is, ha valami történne az Ukrajnán keresztül érkező Barátság kőolajvezetékkel – voltak már rá célzások korábban az ukránok részéről, hogy a vezetéknek esetleg baja eshetne. Ezek a feltételek is teljesültek.
Éjfél után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sikeresnek minősítettte a tárgyalásokat, megállapodás született tehát az orosz olaj embargójáról, ami azonnal érinti az Európába irányuló orosz olajszállítások kétharmadát. Az orosz olaj kivitelének tilalma “hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – mondta.
Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki.
“Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat” – fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel “figyelemre méltó eredménynek” nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: “az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”. Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.
Egység
Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében. (Az egységes piac és a szolidaritás hangsúlyozása azért is érdekes, mert a magyar kormányt előzőleg sokan az üzemanyag ársapka miatt – pontosabban azért, mert csak a magyarok vehetik olcsón a benzint és gázolajat a kutakon, – diszkriminációval vádolták.)
Orbán győzött
Magyarország is elfogadta a megfelelő feltételekkel az olajembargót, úgy, hogy Magyarország csövön továbbra is vásárolhat orosz olajat, de ha a vezetékekkel valami történik lehetőségünk lesz máshogy behozni az energiahordozót az országba. Az uniós tagállamok mások sem támogatták teljes mellszélességgel az embargót, hisz Csehország és Szlovákia is erősen függ az orosz olajtól. A magyar kormány elérte, hogy csak a tankerekkel szállított olajra terjed ki a behozatali tilalom, a csővezetéken érkezőre nem. Magyarország számára pedig az a biztosíték, hogy az ellátás megszakadása esetén “vészhelyzeti megoldásokkal” megoldható a szállítás.
Magyarország tehát gyakorlatilag mentesült az olajembargó alól, ahogy a miniszterelnök az éjjel bejelentette, a magyar energiaellátás továbbra sincs veszélyben.
Egyéb döntések
A csúcstalálkozón másról is szó volt: a tagállamok megállapodtak arról, hogy kizárják a nemzetközi banki rendszerből, a Swift-ből az orosz Sberbankot. Ezen felül három orosz, állami műsorszolgáltató uniós elérését korlátozzák, és szankciókat vetnek ki azokra a személyekre, akik ellen alapos a gyanú, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követtek el.
Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint “némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül “nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen”.
(MTI/Blikk)
