A kórházban ápolt koronavírusos betegek egy részénél különféle bőrtünetek kialakulását figyelték meg spanyol orvosok. Nem tartják szokatlan jelenségnek, ha a vírus a bőr felszínén üzeni meg jelenlétét.
Most azonban mégis meglepte a kutatókat, hogy annyiféle bőrtünettel is mutatkozik a COVID-19. A zavarba ejtőnek talált esetek 19 százalékában úgynevezett COVID-ujjat, fagyásszerű elváltozást láttak.
Aszimmetrikus, fagydaganatszerű sebeket, mintha horzsolásos sérülés érte volna a kezet, lábat, és ott a bőr erősen viszketett, fájt. Többnyire a fiatalabb betegeknél fordul(t) ilyen elő, jellemzően az enyhén fertőzöttek körében, a betegség későbbi szakaszában, és átlagosan 12 nap után múlt el.
A kiütéseket jelenleg nem tartják számon a koronavírus fertőzés tünetlistáján, de egyre többet beszélnek róluk. Különösen sok beszámoló jelent meg például az említett COVID-lábujjról.
Főleg az lehet meglepő, jegyzi meg dr. Ignacio Garcia-Doval, ha egy-egy fertőzött esetleg – a lábán lévő kiütésen kívül – semmiféle egyéb tünetet nem mutat. A kutató beszámol a tanulmány többi megállapításáról is: a kezelteknél leggyakoribb a maculopapular erythroderma – amit lapos felületű, de a bőr síkjából kiemelkedő piros dudorok feltűnése jellemez.
Csaknem minden második (47%) – súlyosabban fertőzött – páciensnél megjelentek, általában a többi tünettel azonos időben, s hét napon át voltak láthatóak. „Furcsa több egymástól is eltérő kiütést látni, amelyek közül néhány egészen sajátságos küllemű” – véli dr. Garcia-Doval.
A spanyol tanulmány, mely egy brit dermatológiai szaklapban jelent meg, az előfordulási gyakoriság sorrendjében még a következőket sorolja: minden ötödik beteg (19%) bőrén lettek pirosas, rózsaszín vagy fehér, kiemelkedő, csalánkiütésre emlékeztető, gyakran viszkető foltok.
Sokaknál test szerte látszódtak, egyeseknél csak néhány volt a tenyéren és a kezeken. Nagyjából minden tizedik esetben (9%, elsősorban is a középkorúaknál) – minden egyéb tünet megjelenése előtt – robbanásszerű váratlansággal apró, viszkető hólyagok tömege lepte el többnyire a törzset, a végtagokat.
Általában 10 nap után múltak el. A kórházban kezeltek kisebb részénél (6%-ánál), az idős, nagyon súlyos állapotú betegeknél, láttak foltokban kékes-vörös elszíneződést hálószerű mintázattal. Ez a livedo bőrjelenség, amely a nem kielégítő vérellátásra, a rossz keringésre utal. Ilyenkor szokott körülírt szövetelhalás (nekrózis) is kialakulni.
A bőrelváltozások többsége a COVID-19 betegség légzőszervi megjelenése után jelent meg – így a kiütés teljességgel alkalmatlan arra, hogy diagnosztikus előjelző legyen. A vizsgálatba bevont páciensek már kórházi kezelésben részesültek, hiszen légzőszervi tünetük, légzési nehézségük is volt.
Az őket gondozó orvosok arra kérték az összes spanyol bőrgyógyászt, hogy tegyék közkinccsé a COVID-betegekről rendelkezésére álló tapasztalataikat. Végül 375 ilyen páciensről szerzett adatot sikerült feldolgozni.
A szakértők leszögezték, továbbra is egyértelmű az, hogy egyes kiütések hátterében nagyon sokféle ok állhat, és a különféle kiütések között, szakorvosi ismeretek nélkül, igen nehéz különbséget tenni.
„A tanulmány semmiképp nem használható öndiagnózis felállítására, viszont értékes segítség lehet annak alaposabb megértéséhez, hogyan is érinti az embert ez a fertőzés.” mondta dr. Ruth Murphy a brit bőrgyógyász szövetség (British Association of Dermatologists) elnöke.
Az alaptudás persze nem fog változni, hiszen a kiütés sokféle vírusfertőzés jól ismert kísérő tünete, még a tüdőgyulladásé is, tette hozzá dr. Michael, a Southamptoni egyetem dékánja. Valami azonban további tisztázásra szorul:
„A COVID-19 betegséggel kórházba kerülők egy kis részénél nem csak kiütések, hanem bőr-fekélyek (kelések) kialakulását is megfigyelték. Egyelőre nem vagyunk tisztában azzal, mi itt az összefüggés, az mennyire szoros és mi lehet a magyarázat. Nem tudjuk pontosan, hogy egyes betegeknél miért fordul elő ez a típusú gyulladás, míg másoknál meg nem.”
