A fehér és a barna cukrot is cukorrépából állítják elő. A barna cukor extrában tartalmaz még melaszt, aminek barna színét köszönheti. Minimális különbség mutatható ki közöttük kalóriatartalom tekintetében.
A fehér cukor némileg édesebb, így nem helyettesíthető a kettő egymással egyenlő arányban.
Sok ember úgy gondolja, hogy a barna cukor egészségesebb, mint a fehér, de ez egyáltalán nem így van. Mindkettő ugyanolyan káros, ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztják őket.
Miből állnak?
A fehér cukor csupán cukorkristályokból, a barna cukor viszont emellett még melaszt is tartalmaz. A barna cukor átlagosan 10% melasz tartalommal rendelkezik, amely cukornádból vagy cukorrépából származik.
Előállítás
A barna cukor egykor az a cukor volt, amely nem esett át teljes finomítási folyamaton, úgynevezett “nyers cukor” maradt. Ma már a barna cukor az a teljes mértékben finomított cukor, amelyhez melaszt adnak.
A fehér cukrot cukorrépából és cukornádból is elő lehet állítani. Immerziós eljárással szirup keletkezik a növény kioldódott cukortartalmából. Ezután a kristályokat kiválasztják a folyadékból és vízben oldják. Aktivált szénnel vagy ioncserélő gyantával megkötik a színét, majd a keveréket felforralják, lehűtik, centrifugálják, és forró levegőn szárítják.
Fehér cukor kalóriatartalma: 387 kcal
Barna cukor kalóriatartalma: 377 kcal
A fenti ismeretekből leszűrhető, hogy a két cukorféle között egészségre gyakorolt hatásukban lényeges különbség egyáltalán nincs.
Az Európai Unió szakemberei a napi cukorfogyasztás maximumát az össz-energiabevitel 10%-ában határozták meg. Ez azt jelenti, hogy egy átlag felnőtt napi bevitele nem haladhatná meg a 200-250 kcal-t. Ez nagyjából 50 g cukrot jelent.
Ebbe természetesen az élelmiszerekhez (üdítők, pékáruk, levesek, főzelékek, szószok, stb.) hozzáadott cukortartalmat is bele kell számolni.
Néhány élelmiszer cukortartalma:
0,5dl üdítő 56 g
1 pohár ízesített joghurt 12 g
30g csokoládé szelet 20 g
1 adag gabonapehely 8 g
4,5dl tejeskávé 50 g