Elbúcsúzni kedvenc kisállatunktól őrületesen nehéz. Nem számít, hogy mennyire tartalmas és boldog élete volt, úgy érezzük, nem töltöttünk még vele elég időt. Sokan képtelenek arra, hogy elvigyék egy állatorvoshoz, amikor már nagyon öreg vagy éppen nagyon beteg, hogy örök nyugovóra térhessen és a szenvedéseinek vége szakadjon.
Hiába tudja valaki, hogy azzal csak jót tesz kedvencének, ha az elaltatás mellett dönt, mégis, ki tud ebben a kérdésben határozottan és szívfájdalom nélkül cselekedni?
Ha mégis megszületik a végleges döntés és a gazdi elviszi az állatorvoshoz a kis kedvencet altatásra, kicsi az esélye, hogy veszi a bátorságot és benn marad vele a végsőkig. Szívesebben hagyja el a rendelőt és bízza a dolgot a szakemberekre.
Egy állatorvos azonban ezzel kapcsolatban nem tudta tovább magában tartani gondolatait és úgy döntött, hogy megosztja azokat a gazdikkal, hogy tisztában legyenek vele, ilyenkor mi is történik valójában odabenn.
Íme, az állatorvos üzenete:
“Szinte elkerülhetetlen (az esetek legnagyobb részében), hogy egy kisállat ne a gazdája előtt hunyjon el. Ha úgy döntötök, hogy egy fájdalommentes módszert vesztek igénybe az állatorvosi rendelőben, hogy véget vethessetek kedvenceitek szenvedésének, szeretném, ha mind tisztában lennétek valamivel.
Ti voltatok ÉLETÜK KÖZÉPPONTJA!!! Ők talán csak kis szerepet kaptak a tiétekben, de mindaz, amit ők családnak tartottak, ti voltatok. Ez egy rettenetes döntés, ezzel nem vitatkozom és elsöprő, hogy mi emberek visszük ezt véghez, azonban könyörögve kérlek titeket, NE HAGYJÁTOK MAGUKRA ŐKET.
Ne tegyétek azt, hogy az életből halálba tartó úton otthagyjátok őket egy idegenekkel teli helyen, amit mellesleg nem is kedvelnek. Kevesen tudjátok, de ők ilyenkor KERESNEK TITEKET, AMIKOR ELMENTEK!!!
Mindenkiben a ti arcotokat kutatják, a szeretett személyét. Nem értik, hogy miért hagytátok ott őket betegen, félve, öregen vagy éppen haldokolva. Szükségük van a nyugtató jelenlétetekre.
Ne legyetek gyávák, mert azt gondoljátok, hogy ez túl nehéz NEKTEK. Képzeljétek el, hogy mit érezhetnek ŐK, amikor otthagyjátok őket a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Mi minden egyes alkalommal megpróbáljuk a tőlünk telhető legtöbbet, hogy kevésbé féljenek és megpróbáljuk elmagyarázni nekik, hogy miért nem maradtatok.
Egy megfáradt és megtört szívű állatorvos.”
Ha tetszett a cikk, kérlek, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!
