A legtöbb ember már tapasztalta, hogy ha tűző napsütésben az ég felé néz, vagy csak egy fényesebb dologra bámul, akkor a látóterében gilisztaszerű dolgok kezdenek úszkálni.
Ezek a valamik követik a szem mozgását, képtelenség rájuk fókuszálni, ám ha félrenézünk, eltűnnek. Sokan nem foglalkoznak a jelenséggel, míg vannak akik bepánikolnak, és azt gondolják, probléma van a látásukkal. Meg lehet nyugodni, a jelenség teljesen ártalmatlan, a foltokat pedig az emberiség nagy rész látja.
A foltok a legtöbb esetben egyszerű fehérjék, amik valójában nem a szemhártyán úsznak, hanem a szem üvegtestnek nevezett belső részén. Az üvegtest a szem belsejét kitöltő kocsonyás anyag, amely a szem térfogatának mintegy kétharmadát teszi ki, és a fény az üvegtesten át ér a retinához.
Vázát kollagén rostok alkotják, melynek sűrűsége az üvegtesten belül jelentősen eltér. Az üvegtest védi a szemet a környezeti mechanikai hatásoktól. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően a szemlencsében és az ideghártyában keletkező szabad gyökök semlegesítésében is nagy szerepe van.
Az üvegtest nagy része víz, de fehérjék is találhatók benne, amelyek csoportosan adják ki ezeket a foltokat. A fehérjék azonban csak akkor látszanak, hogy nagy erősségű fényre nézünk, például fehér napra, képernyőre, vagy az égboltra. A szem bevérzésekor a foltok száma megsokasodhat, vörösvértestek kerülnek az üvegtestbe, azonban ezek idővel felszívódnak.
A kor előrehaladtával a foltok megszaporodnak, mivel egyre kevesebb folyadék jut a szembe, ami kedvez az üvegtestet alkotó zselé sűrűsödésének. Ha valakit nagyon zavarnak a foltok, igyon sok vizet és vigyen be sok C-vitamint. Vannak esetek azonban, amikor ajánlatos orvoshoz fordulni. Ez abban az esetben javasolt, ha feltűnően sok a foltok száma, ami retinaszakadásra, retinaleválásra utalhat, ez pedig a látás elvesztéséhez is vezethet.
