Nem mindenki szereti, mert ha nem teljesen érett, elég savanykás, és fura íze is van, de az egres valóságos kincs. A népi orvoslás szerint, rendszeres fogyasztása köszvény, vese- és hólyagbántalmak esetén jó hatású. Orvosok, kutatók megállapították, hogy pektin tartalma azonos az almáéval. A pektin a bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán. Hatására salakképző anyagok jutnak a bélbe, ami székrekedés esetén enyhíti a panaszokat, sőt a rendszeres fogyasztása rendszerezi a székletet.
Élettani/táplálkozástani hatásai
A köszméte vitamintartalma (A, B1, D) kiemelkedő, illetve közepes (C, E). Utóbbi két vitaminról azt tartják, hogy antioxidánsként a rák ellen is védi szervezetünket, bár ez tudományos szempontból még nem bizonyított minden kétséget kizáró módon. Ásványi anyagai közül fontos a kálium, kalcium, vas és a foszfor.
Rostforrásként étrendünk fontos kiegészítője lehet. Rostjai közül legjelentősebb a pektin, amely segíti a bélműködést, és kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet. De az emésztést más módon is segíti: a benne található szerves savak és nyomelemek a belső elválasztású mirigyek, a máj, szív és vese működését kedvezően befolyásolják. Fogyasztása hasznos ízületi és veseproblémák esetén is.
Minek nevezzelek?
Kevés gyümölcs elnevezése ennyire változatos országunk tájegységei szerint. Nem véletlen ez, hiszen őshonos növényről van szó. Az egres név Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862) szerint a latin agrestis (mezei, vad) szóból ered, onnan vette át az olasz, a német és egyes szláv nyelvek. Mondják az éretlen savanyú szőlőre is: „Szőlőt várt, egrest szedett”. Ugyanezen szótár szerint a pöszméte elnevezés a „szösz” jelentésű „pösz”-ből származik.
A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg apiszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól dél-kelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és a Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egresegyértelműen a Dunántúlon használatos név.
Manapság előfordulhat, hogy a család az ebédhez egrest kér, amit az anya köszméteszószként készít, bár a recept piszkemártást ír.
Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?
- A köszmétét az érettség különböző állapotaiban különböző célokra lehet felhasználni (ld. lentebb). Ennek megfelelően vásároljuk, illetve szüreteljük.
- Az éretlenebb szemek keményebbek, fényesek, zöldebbek, mint az érettek.
- Keressünk repedéstől, foltosodástól mentes bogyókat.
- Az érett köszméte nedvdús és puha, nehezen szállítható, könnyen romlásnak és penészedésnek indul.
- Hűtőszekrényben 3-5 napig tárolható.
A sokoldalú köszméte
A gyümölcsöt számos módon használhatjuk:
- az éretlen gyümölcsből kiváló befőtt készíthető;
- magas pektintartalma miatt a félérett köszmétét más gyümölcsből készült lekvárok és befőttek sűrítésére, mártásokhoz, levesekhez használhatjuk;
- éretten alkalmas nyers fogyasztásra, süteményhez, készíthetünk belőle lekvárt, de akár bort is;
- jól fagyasztható;
- íze kellemesen vegyül az alábbi ételféleségekkel: alma, szamóca, menta, bodza, bárány- és sertéssült, hal.
Receptek
Szász korhelyleves
Hozzávalók:
- 1 tyúk
- 3 sárgarépa
- 2 petrezselyemgyökér
- 1 közepes zeller
- 100g mazsola
- 100g apró szemű szőlő
- 3-4 dl tejföl
- 150g köszméte
- citromhéj, fahéj, szegfűszeg
- 50g vaj
- 2 Ek liszt
- só
A húsból és zöldségekből húslevest készítünk, amiből kivesszük a húst és feldaraboljuk. A lében megfőzzük a mazsolát és az apró szemű szőlőt, miközben külön edényben puhára főzzük a köszmétét a fűszerekkel, majd áttörjük. A vajjal és liszttel berántjuk a levest, beleszűrjük az egresszószt. Tejfölözzük és a húsdarabokkal együtt tálaljuk.
Köszméte ropogós
Hozzávalók:
- 100g vaj
- 200g liszt
- 100g barnacukor
- 400g köszméte tisztítva
- fahéj, őrölt szegfűszeg
A köszmétét jénai edény aljára tesszük, a többi hozzávalót pedig keverőtálban kézzel összegyúrjuk, majd a gyümölcs tetejére morzsoljuk. Kicsit lenyomkodjuk, majd 30-40 percig közepesen meleg sütőben megsütjük. Tejszínhabbal tálaljuk.
