Ez a 3 háztartási készülék fogyasztja a legtöbb áramot a lakásban

Az utóbbi hetekben egyre drágább lett minden, és ez alól sajnos az áram és a gáz sem jelent kivételt. Annak érdekében, hogy a havi kiadásaid a lehető legminimálisabb mértékben emelkedjenek meg, nézzük, hogy melyek azok a készülékek, amelyek a legtöbb áramot használják.

 

De tudjuk, hogy mely készülékek fogyasztják a legtöbb áramot a háztartásunkban?

A szakemberek első sorban a főbb háztartási gépek energiafogyasztását elemezték. És tanulmányuk révén olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy szinte észrevétlenül takarékoskodjunk, és kevesebb áramot fogyasszunk.

A szakemberek számításai szerint évente a legtöbbet fogyasztó háztartási gépek a következők:

1) Hűtőszekrény és fagyasztó

Miért fogyaszt sokat?

• A hűtő- és fagyasztókészülékek folyamatosan működnek a nap 24 órájában, egész évben. Bár a kompresszor nem megy megállás nélkül (szakaszosan kapcsol be), a non-stop működés miatt éves szinten jelentős áramfogyasztást eredményeznek.

Tipikus teljesítmény és fogyasztás

• Egy modern, energiatakarékos hűtőszekrény (például A++ vagy A+++ besorolású) éves fogyasztása kb. 150–250 kWh között mozog.
• Egy régebbi vagy rosszabb energiaosztályú modell (A, B vagy annál gyengébb) könnyedén elérheti a 300–400 kWh feletti éves fogyasztást is.
• A fagyasztóládák és mélyhűtők jellemzően 200–400 kWh/év fogyasztást mutatnak (modelltől és mérettől függően).

Költségek

• Ha a villamos energia ára körülbelül 40–50 Ft/kWh, akkor:
  • Egy 200 kWh/év fogyasztású hűtő évente 200 kWh * 40 Ft = 8000 Ft-ba kerül.
  • Egy 350 kWh/év fogyasztású, régebbi vagy nagyobb készülék éves szinten 350 kWh * 40 Ft = 14 000 Ft villanyszámlát is jelenthet.

Hogyan spórolhatunk?

• Rendszeres leolvasztás (ha nem NoFrost rendszerű a készülék).
• A hőmérséklet megfelelő beállítása (hűtőnél kb. +5 °C, fagyasztónál -18 °C).
• Gumi tömítések karbantartása, hogy ne szökjön a hideg.
• Telepakolva optimálisabban tartja a hőmérsékletet, de túlzsúfolni sem szabad.

2) Villanybojler (elektromos vízmelegítő)

Miért fogyaszt sokat?

• A bojler feladata a használati meleg víz előállítása és szinten tartása. A folyamatos hőntartás (különösen, ha nagy űrtartalmú bojlerről beszélünk) sok energiát emészt fel. A gyakori vízhasználat, illetve az esetleges szigetelési hiányosságok tovább növelik a fogyasztást.

Tipikus teljesítmény és fogyasztás

• Egy átlagos 80–120 literes elektromos bojler fűtőszála 1500–2000 watt (W) teljesítményű.
• Ha naponta többször is utána kell fűtenie (például egy 4 fős család esetében), akkor a napi energiafogyasztás könnyedén elérheti az 5–6 kWh-t is.
• Éves szinten ez akár 1800–2200 kWh körüli fogyasztást is jelenthet (felhasználási szokástól függően).

Költségek

• 2000 kWh éves fogyasztás 40 Ft-os egységáron 80 000 Ft kiadást jelenthet évente.
• Ez az összeg lényegesen magasabb, mint sok más készüléké, ezért sok háztartásban a bojler az egyik legnagyobb „áramfaló”.

Hogyan spórolhatunk?

• Szigeteléssel: Minél jobb a bojler külső szigetelése, annál kevesebb energia kell a hőntartáshoz.
• Hőfok beállításával: Például 60 °C helyett 50–55 °C is elegendő lehet bizonyos esetekben, így kevesebb a hőveszteség.
• Időzített bekapcsolás: Ha éjszakai árammal működhet (az adott tarifarendszertől függően), érdemes arra átállítani.
• A bojler méretének megfelelő megválasztása: A túl nagy bojler feleslegesen sok vizet és energiát pazarol.

3) Légkondicionáló berendezés (klíma)

Miért fogyaszt sokat?

• Nyáron a hűtési igény folyamatos vagy hosszabb időszakokra is kiterjedhet, főleg kánikula idején. A modern inverteres klímák ugyan jóval hatékonyabbak, mint a régebbi on/off rendszerűek, de tartós használat esetén így is komoly fogyasztást jelenthetnek.

Tipikus teljesítmény és fogyasztás

• A legtöbb háztartási, 2,5–3,5 kW hűtőteljesítményű (kisebb alapterületre alkalmas) klíma elektromos teljesítménye 700–1200 W között mozog működés közben.
• Nyáron, ha naponta átlagosan 5–8 órát üzemel egy hűtőfunkciós klíma, akkor napi szinten 4–10 kWh energiát is felhasználhat.
• Ha a forró időszak 3 hónapig (kb. 90 nap) tart, és minden nap megy mondjuk 5 órát, akkor éves szinten akár 450–900 kWh fogyasztást is eredményezhet.

Költségek

• Példa: Egy 800 W-os klíma, napi 5 órás üzemidővel 90 napon keresztül:
  • 800 W = 0,8 kW.
  • 5 óra/nap → 0,8 kW * 5 h = 4 kWh/nap.
  • 90 nap alatt: 4 kWh/nap * 90 = 360 kWh.
  • 40 Ft/kWh egységárral: 360 kWh * 40 Ft = 14 400 Ft/nyári szezon.
• Ha többet használjuk, nagyobb a klíma teljesítménye, vagy hosszabb a forró időszak, úgy ez az érték tovább nőhet.

Hogyan spórolhatunk?

• Rendszeres karbantartás, szűrők tisztítása a jobb hatásfok érdekében.
• Optimális hőmérséklet-beállítás: 24–26 °C hűvös érzetet ad, nem érdemes túl alacsonyra állítani.
• Árnyékolás (redőny, reluxa, függöny), hogy ne melegedjen túl a lakás.
• Hőszigetelés: a jó nyílászárók és szigetelés csökkentik a klímára háruló terhelést.

4) Mosógép (és szárítógép)

Miért fogyaszt sokat?

• A mosógép nagy teljesítményű fűtőszálat használ a víz felmelegítésére, emellett a dobot is motorral forgatja.
• A szárítógép (különösen a hagyományos, kondenzációs típus) még több energiát igényel, hiszen folyamatosan melegíti és mozgatja a levegőt, hogy elpárologtassa a ruhákban lévő nedvességet.
• Az újabb, hőszivattyús szárítógépek valamivel takarékosabbak, de továbbra is intenzív energiafelhasználónak számítanak.

Tipikus teljesítmény és fogyasztás

• Mosógép:
  • Egy modernebb A++ vagy A+++ energiaosztályú készülék (7–8 kg kapacitás) egy 60 °C-os program során kb. 0,8–1,2 kWh energiát használ el mosásonként.
  • Heti 3–4 mosással ez havi 10–20 kWh körüli fogyasztást is jelenthet.
• Szárítógép:
  • A hagyományos kondenzációs típusok 2,5–3,5 kWh-t is fogyaszthatnak egy szárítási ciklus alatt.
  • A hőszivattyús változatok kb. 1,0–1,5 kWh-t igényelnek ciklusonként.
  • Ha hetente 2–3 alkalommal használjuk, havi 8–15 kWh plusz fogyasztás is összejöhet (hőszivattyús készüléknél), ami a hagyományos szárítógépnél akár 20–30 kWh is lehet.

Költségek

• Példa mosógépre:
  • Ha egy program 1 kWh-t fogyaszt és hetente 4-szer mosunk, akkor havi szinten: $$1\text{ kWh/program}\times 4\text{ program/heˊt}\times 4\text{ heˊt}=16\text{ kWh/hoˊ}$$
  • 40 Ft/kWh egységárral számolva ez kb. 640 Ft-ot jelent havonta.
• Példa szárítógépre:
  • Ha egy kondenzációs szárítógép 3 kWh-t fogyaszt ciklusonként, és hetente 2 ciklust futtatunk, akkor: $$3\text{ kWh/ciklus}\times 2\text{ ciklus/heˊt}\times 4\text{ heˊt}=24\text{ kWh/hoˊ}$$
  • 40 Ft/kWh egységárral számolva ez havi 960 Ft.
  • Hőszivattyús géppel ugyanez kb. a felére csökkenthető.

Hogyan spórolhatunk?

1. Alacsonyabb hőfokon mosás: A 30–40 °C-os program jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a 60 °C-os.
2. Magasabb centrifuga-fordulatszám: A jobb víztelenítés miatt a ruhák kevésbé nedvesek, így kevesebb energiát kell a szárításhoz felhasználni.
3. Hőszivattyús szárítógép: A kezdeti ár magasabb, de hosszú távon megtérül a spórolás miatt.
4. Telepakolt, de nem túlzsúfolt dob: Használjuk ki optimálisan a kapacitást.

5) Elektromos tűzhely / sütő

Miért fogyaszt sokat?

• Az elektromos főzőlapok és sütők fűtőszálai (vagy indukciós tekercsei) nagy teljesítménnyel dolgoznak, főleg, ha hosszabb ideig tartó főzésről, sütésről van szó.
• A régebbi, hagyományos rezsók (öntöttvas lapos) működés közben jóval kevésbé hatékonyak, mint az indukciós főzőlapok.

Tipikus teljesítmény és fogyasztás

• Főzőlap:
  • Egy átlagos „zónás” elektromos főzőlap teljesítménye 1500–2000 W főzőzónánként. Egyszerre több zóna használatával könnyen összejöhet 3–4 kW terhelés is.
  • Heti 7–10 órás főzés-sütés esetén havi szinten akár 30–50 kWh is lehet a fogyasztás.
• Elektromos sütő:
  • Teljesítményük általában 2000–2500 W.
  • Egy óra sütés nagyjából 2–2,5 kWh energiát igényel. Ha hetente 2–3 alkalommal sütünk, havi 8–12 kWh pluszt jelent.

Költségek

• Ha például egy háztartásban heti 10 órán át 2 kW-os teljesítményen üzemel a főzőlap-sütő kombináció, akkor: $$2\text{ kW}\times 10\text{ oˊra/heˊt}\times 4\text{ heˊt}=80\text{ kWh/hoˊ}$$
• 40 Ft/kWh áron ez havi 3200 Ft kiadást is jelenthet.
• A valóságban ez függ attól, hogy egyszerre hány főzőzónát vagy funkciót használunk, illetve milyen hőmérsékleten és mennyi ideig.

Hogyan spórolhatunk?

1. Indukciós főzőlap: Gyorsabb és hatékonyabb, kevesebb hőt veszít, mint a hagyományos lap.
2. Maradékhő kihasználása: Ha a főzés végén lekapcsoljuk a lapot, a maradékhő még pár percig használható melegen tartásra vagy lassú főzésre.
3. Előmelegítési idő csökkentése: A sütőt nem mindig kell sokáig előmelegíteni, sőt bizonyos ételeket hideg sütőben is el lehet kezdeni sütni.
4. Kisebb térfogatú sütő: Ha van kisebb asztali vagy mini sütő, sokszor elég az is, így kevesebb energiát használunk fel.

A korábban felsorolt hűtő/fagyasztó, villanybojler, klíma mellé tehát a mosógép (és szárítógép), illetve az elektromos tűzhely/sütő is felkerül a legnagyobb áramfogyasztók közé:

1. Hűtőszekrény/fagyasztó – mert éjjel-nappal működik.
2. Villanybojler – mert rendszeresen fűti és melegen tartja a vizet.
3. Légkondicionáló – főként nyáron, hosszabb működés esetén magas fogyasztás.
4. Mosógép és szárítógép – a víz és a levegő melegítése miatt.
5. Elektromos tűzhely/sütő – a nagy teljesítményű fűtőelemek hosszas használata megdobja a fogyasztást.

A konkrét értékek természetesen háztartásonként, készülékenként és használati szokásonként változnak, de ha körültekintően választjuk ki az eszközöket (elsősorban energiahatékonysági szempontok alapján), rendszeresen karbantartjuk őket, és tudatosan ügyelünk a használatra, akkor a villanyszámla is érezhetően alacsonyabb lehet.

Tippek a spóroláshoz

1. 1. Korszerűsítés: A régi, rossz energiaosztályú készülékek cseréje gyakran jelentős megtakarítást hoz hosszú távon.
   2. Karbantartás: A rendszeresen ellenőrzött, tisztított, megfelelően szigetelt berendezések hatékonyabban működnek.
   3. Tudatos használat: Hűtők esetében ne hagyjuk sokáig nyitva az ajtót, bojlereknél állítsuk be az optimális hőfokot, klímánál ne hűtsük túl a lakást.
   4. Időzítés, vezérlés: Éjszakai áram kihasználása bojlereknél, időzítő használata klímákhoz.
   5. Energiatakarékos kiegészítők: Például okos konnektorok, termosztátok, klímavezérlés alkalmazása.

Ha áttekintjük, mely készülékek milyen mértékben terhelik meg a villanyszámlát, könnyebben megtalálhatjuk azokat a területeket, ahol érdemes spórolni vagy korszerűsíteni. A tudatos energiafelhasználás hosszú távon nemcsak a pénztárcát, hanem a környezetet is óvja.

tudasfaja.com

Változik az áram ára, ennyit kell fizetni mostantól

 

Kövess minket a Google Hírek-ben is!