Az elmúlt években a külföldi munkavállalók száma rohamosan emelkedett Magyarországon, különösen azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány tapasztalható.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a munkaerő-közvetítő cégek adatai szerint 2023 végére már több tízezer külföldi dolgozott az országban, főként Ázsiából és Kelet-Európából érkeztek.
A legnagyobb számban a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából jönnek vendégmunkások, de az SSC (Shared Service Center) szektorba egyre több uniós országon kívüli munkavállaló is érkezik.
Azonban a vállalatok számára továbbra is kihívást jelent az engedélyeztetés, az adminisztrációs terhek és a társadalmi befogadás kérdése.
A külföldi munkavállalók bérezése és szabályozása
A szakértők szerint a külföldi munkavállalók bérezése nem térhet el a magyar munkavállalókétól, hiszen jogszabály írja elő az egyenlő bérezést. Az SSC szektorban például a kezdő fizetések:
- 500 000 – 700 000 forint között mozognak,
- míg a tapasztaltabb dolgozók 750 000 – 1 000 000 forintot is kereshetnek.
A külföldiek foglalkoztatásánál kiemelten fontos a munkavállalási engedélyek megfelelő kezelése. Az EU Kék Kártya esetében szabályozott minimum bérszintet kell figyelembe venni, míg a magyar munkavállalási engedélynél a KSH által meghatározott FEOR szám szerinti bér 80%-nál alacsonyabb összeget nem lehet megadni.
Ezen szabályozás célja, hogy a külföldiek alkalmazása ne nyomja le a magyar béreket, és a munkáltatók ne használják ki a külföldieket az alacsonyabb munkabérek érdekében.
