Manapság egyre gyakrabban hallani a nyugdíjkorhatár-emelésről, és sokan már szinte biztosra veszik, hogy a jövőben is tovább nőni fog – írja a Bankmonitor
Azonban egy friss kutatás szerint a Z generáció tagjai éppen az ellenkező irányba, a nyugdíjkorhatár csökkentése felé hajlanak. A Bankmonitor cikke részletesen bemutatja, hogyan formálódik a nyugdíjkorhatár kérdése a fiatalabb generációk körében, és milyen gazdasági következményekkel járhat a nyugdíjkorhatár csökkentésének vágya.
A Z generáció kívánsága: Nyugdíj 55 éves korban?
A legújabb felmérések szerint, amelyek 1000 amerikai munkavállalót érintettek, a Z generáció tagjai közül minden ötödik (22%) úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárt 55 év alá kellene csökkenteni. Ez az arány jelentősen magasabb, mint az idősebb generációknál: az Y generáció esetében csak 11%, az X generációnál 7%, míg a Baby Boomerek körében csupán 1% támogatja ezt az elképzelést.
A különbségek különösen akkor válnak szembetűnővé, ha az idősebb generációk magasabb nyugdíjkorhatár-elképzeléseit nézzük. Míg a Boomerek fele szerint a korhatárnak 65 és 69 év között kellene lennie, addig a Z generáció tagjainak mindössze 23%-a ért egyet ezzel a javaslattal.
A nyugdíjkorhatár kérdése nem új keletű, és érdemes történelmi perspektívából is megvizsgálni. A 19. század végén, amikor Németországban először vezették be a modern nyugdíjrendszert, a nyugdíjkorhatárt 70 évben állapították meg.
Akkoriban azonban a várható élettartam sokkal alacsonyabb volt, férfiaknál mindössze 37, nőknél 40 év. A nyugdíjrendszerek azóta jelentős változásokon mentek keresztül, és a társadalom demográfiai felépítése is radikálisan megváltozott.
Magyarországon is egyre inkább elöregedő társadalomról beszélhetünk, amelyet a csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam egyaránt befolyásol. Ez a tendencia komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a dolgozó korosztályt. A nyugdíjkorhatár csökkentésének hatásait Magyarországon is érdemes megvizsgálni.
Eltartottsági ráta és gazdasági következmények
A nyugdíjkorhatár csökkentésének egyik legnagyobb kihívása az eltartottsági ráta növekedése. Egy elemzés szerint, ha 2024-ben a nyugdíjkorhatárt 65 évről 55 évre csökkentenénk, az eltartottsági ráta 1,06-ra emelkedne, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó több mint egy nem dolgozó személyt tart el.
2060-ra ez az arány még nagyobb lenne, 65 éves korhatár mellett 0,84, míg 55 éves korhatárnál 1,32-ra nőne. Ez súlyos gazdasági problémákat okozhat, és magasabb adóterheket vonhat maga után.
Adóterhek és gazdasági terhek a jövőben
A nyugdíjkorhatár csökkentésének következményei az adóteher növekedésében is megnyilvánulnának. A számítások szerint 2060-ra a 65 éves nyugdíjkorhatár mellett az újraelosztásra vonatkozó adóteher 46%-os adókulcsot jelentene, míg 55 éves korhatárnál ez 57%-ra emelkedne. Az állami kiadások növekedése miatt a teljes adóteher akár a jövedelmek 77%-át is elérhetné a 55 éves nyugdíjkorhatár esetén.
A Z generáció pénzügyi tudatossága és a korai nyugdíj lehetősége
Bár a Z generáció vágyik a korai nyugdíjba vonulásra, ennek megvalósítása jelentős gazdasági kihívásokkal járna. A megoldás kulcsa a tudatos pénzügyi tervezés és hosszú távú megtakarítás lehet. A Z generáció tagjai kifejezetten tudatosak pénzügyi szempontból, és sokan már fiatalon elkezdenek takarékoskodni a jövőjük érdekében. A korai nyugdíjba vonulás egyik legfontosabb eszköze a saját nyugdíjmegtakarítás, amely kamatos kamatot kihasználva hosszú távon biztosíthatja a kívánt anyagi biztonságot.
A Z generáció tagjai a nyugdíjkorhatár csökkentését támogatják, de ez a lépés jelentős gazdasági kihívásokkal járna. A megoldás a tudatos pénzügyi tervezésben és megtakarításban rejlik. A jövőbeli nyugdíjas évek biztosításához kulcsfontosságú, hogy a Z generáció minél korábban kezdjen el takarékoskodni, így hosszú távon elérhetik pénzügyi céljaikat.
