2024 májusában folytatódott az áprilisban megkezdődött folyamat, mely szerint a fogyasztóiár-index több mint egy éves folyamatos csökkenést követően ismét emelkedésnek indult.
Az áprilisi 3,7 százalékról májusban 4,0 százalékra emelkedett az árindex az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan nőtt az öregségi nyugdíj átlagos összege is – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, áprilisra vonatkozó adatai szerint a korábbi 231 495 forintról 231 651 forintra (+156 forint).
Ennek apropóján néztük meg, hogy az átlagos öregségi nyugdíjból mekkora mennyiségeket lehet megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
Májusban gyorsult a pénzromlás mértéke
A Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy májusban tovább gyorsult a pénzromlás mértéke Magyarországon – az áprilisi 3,7 százalékkal szemben múlt hónapban már 4,0 százalékkal nőttek az árak a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az élelmiszerárak emelkedése azonban (még?) nem indult meg – ez akárcsak áprilisban, májusban is 1,0 százalék volt.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index ugyanakkor szintén emelkedett, bár egy hajszálnyival kisebb mértékben – az áprilisi 3,7 százalék után májusban 3,9 százalékos volt.
A lakosság többi rétegénél még nagyobb volt az emelkedés, mint a nyugdíjasok esetében – jellemzően 0,3-0,4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető az áprilisi adatokhoz viszonyítva.
Az árindex változatlanul a magas jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb (4,7%), míg az alacsony jövedelmű háztartások esetében a legalacsonyabb (3,2%):
- Nyugdíjasok: 3,7% → 3,9%
- Alacsony jövedelmű háztartások: 2,9% → 3,2%
- Közepes jövedelmű háztartások: 3,4% → 3,8%
- Három és több gyerekes háztartások: 3,2% → 3,6%
- Magas jövedelmű háztartások: 4,4% → 4,7%
A KSH friss adatai szerint 2024 áprilisában 231 651 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, tehát most ebből az összegből kiindulva számítottuk ki, hogy a májusi árak alapján hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
- Zsemle: A darabára változatlanul 66 forint volt, így ebből szinte pontosan ugyanannyit lehetett volna megvásárolni májusban is, mint áprilisban – 3 508 darab helyett 3 510 darabot.
- Tojás: A darabára minimálisan csökkent – 72 forintról 71 forintra, így az áprilisi 3 215 darabbal szemben májusban 3 263 darabot lehetett vásárolni.
- Tej (2,8% pasztőrözött): Az ára 440 forintról 439 forintra csökkent, így 526-ról 528 literre nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Párizsi: Az ára 2 700-ról 2 660 forintra csökkent, így ebből 86 kiló helyett 87 kilót lehetett megvásárolni.
- Burgonya: Az ára emelkedett – 424 forintról 435 forintra, így a megvásárolható mennyiség 546-ról 533 kilóra csökkent.
- Alma: Az ára 536 forintról 551 forintra emelkedett, így 432 kilóról 420 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.
- Liszt: Az ára minimálisan változott – 178 forintról 177 forintra csökkent, így 1 301 kiló helyett 1 309 kilót lehetett volna haza vinni.
- Kristálycukor: Az ára 361 forintról 359 forintra csökkent, így 641 kilóról 645 kilóra nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Sertéscomb: Az ára 1 880 forintról 1 870 forintra csökkent, így 123-ról 124 kilóra nőtt a megvásárolható mennyiség.
- Bontott csirke: Az ára emelkedett – 1 350 forintról 1 370 forintra, így 171 kiló helyett 169 kilóra futotta volna az átlagos nyugdíjból.
Összességében azt mondhatjuk, hogy pozitívan alakult a kép a nyugdíjasok számára, elvégre egyedül burgonyából és almából tudtak volna kevesebbet megvásárolni, mint áprilisban, míg a többi termékből többet is haza tudtak volna vinni.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb termék esetében csak egészen minimális változás történt.
2024 eddigi hónapjai alapján a nyugdíjasok vásárlóereje jobb, mint a 2023-as évben volt, azonban a trendek változhatnak. Például a kristálycukor esetében már most látszik, hogy a 2024-es havi átlag vásárlóerő közel azonos a 2023-assal.
Az idei adatok még torzítottak a februári duplanyugdíj hatása miatt, de ez az idő múlásával csökken.
Összességében azonban elmondható, hogy 2024-ben – legalábbis az általunk kiválasztott termékekből – többet lehetett megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíjból, mint 2016-ban lehetett volna. Kivételt képez a burgonya és a zsemle, ahol a vásárlóerő csökkent.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy bár a pénzromlás mértéke nőtt, az átlagos nyugdíj emelkedése némileg kompenzálta ezt, biztosítva, hogy az idősek vásárlóereje összességében javuljon.
