Lengyelország átfogó új védelmi stratégiát vezet be, amely nemcsak háborús helyzetekre, hanem természeti katasztrófákra is reagál. – írja a magyarhirlap.hu
A cél, hogy a lakosság és a helyi közösségek megerősített rendszeren keresztül képesek legyenek önállóan reagálni a válságokra – derül ki a Business Insider beszámolójából. A kezdeményezés részleteiről Wiesław Leśniakiewicz, a belügyi és közigazgatási minisztérium helyettes vezetője nyilatkozott.
Három napos túlélés: minden háztartásnak fel kell készülnie
Az új stratégia egyik legfontosabb eleme, hogy az állampolgároknak legalább három napig önállóan kell boldogulniuk víz, élelmiszer és gyógyszerek terén, ha elérhetetlenné válik az állami segítség.
Leśniakiewicz szerint ezzel a felkészüléssel biztosítható, hogy a mentőerők a legkritikusabb területekre koncentrálhassanak a válság első szakaszában.
„A segítség nem biztos, hogy azonnal megérkezik. Ezért fontos, hogy az állampolgárok saját erőforrásaikra is támaszkodjanak a vészhelyzetek első 72 órájában” – fogalmazott a tisztviselő.
Több ezer önkéntes és rendvédelmi dolgozó kapcsolódik be
Lengyelország polgári védelme jelenleg is jól szervezett bizonyos régiókban, ezt mutatja, hogy 16 ezer önkéntes tűzoltó és ötezer rendvédelmi dolgozó áll rendelkezésre. Ők lennének a stratégia fő végrehajtói vészhelyzet idején. A központi hatóságok mellett kiemelt szerepet kapnak az önkormányzatok is, amelyek a helyi lakosság mozgósításáért és az ellátás megszervezéséért lesznek felelősek.
A kormány átalakította a Kormányzati Stratégiai Tartalék Ügynökség (RARS) működését is, amelynek célja, hogy krízishelyzetben gyorsan és hatékonyan biztosítsa az alapvető ellátást. Az ügynökség felelőssége a raktárkészletek kezelése, a logisztikai lánc működtetése és a koordinált segítségnyújtás.
Az átalakítás célja, hogy egy modern, reagálásképes védelmi háttér jöjjön létre, amely békeidőben is képes felkészülni a különféle kockázatokra – a heves viharoktól a háborús veszélyhelyzetekig.
Svéd minta alapján: közösségi védekezés
A lengyel stratégia egyik alapja a svéd minta, amely a lakosság aktív részvételére épül. A svéd modell lényege, hogy minden háztartás köteles legalább háromnapos készlettel rendelkezni. A tapasztalatok szerint a svéd lakosság 90%-a pozitívan értékeli ezt a rendszert, és hajlandó is részt venni benne.
Lengyelország ehhez hasonló modellt vezet be, amelyben a felelősség megoszlik az állam és a polgárok között. A hangsúly az előzetes felkészülésen van: az állampolgároknak tájékozottnak kell lenniük, és gondoskodniuk kell saját háztartásuk alapszükségleteiről.
A lengyel kormány a következő időszakban tájékoztató kampányt indít, hogy a lakosság minél nagyobb része tudomást szerezzen az új védelmi elvekről. Emellett gyakorlatokat is szerveznek majd, ahol a közösségek és a helyi hatóságok szimulált válsághelyzetekben próbálhatják ki a rendszer működését.
Lengyelország új védelmi stratégiája egy előrelátó, közösségre építő rendszer kialakítását célozza, amely természetes katasztrófák és háborús veszélyek esetén is működőképes marad. Az állampolgárok aktív részvételére építő modell egyszerre modern és felelősségteljes megközelítés: az első 72 óra túlélése mindenki saját feladata lesz.
A stratégia bevezetése más országok számára is mintaként szolgálhat – különösen napjaink növekvő geopolitikai feszültségei és a klímaváltozásból eredő kockázatok tükrében.
