Eredetileg június 30-ával véget ért volna a felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány meghosszabbította az intézkedést december 31-ig.
Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható.
Több százezer családot érintenek az elmúlt napok döntései. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy 2024. december 31-ig meghosszabbítja a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot, így az érintetteknek nem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedéstől tartaniuk.
Azok viszont, akik most terveznek hitelt felvenni a lakásvásárláshoz, nem ilyen szerencsések – mutat rá cikkében a Portfolio.
A kamatstopot eredetileg 2022. január 1-jén vezették be a változó kamatozású jelzáloghitelekre, majd kiterjesztették a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, fix kamatozású jelzáloghitelekre is 2022. november 1-jétől.
A kamatstop meghosszabbítását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be június 20-án, és a rendeletet közzétették a Magyar Közlönyben. Az intézkedés a referenciakamatot korlátozza, nem pedig magát a hitelkamatot.
Az MNB 2023 év végi adatai szerint a kamatstopos jelzáloghitelek fennálló tőketartozása 1253 milliárd forint, 302 ezer szerződés áll a kamatstop hatálya alatt, amely a teljes jelzáloghitel-állomány 21 százalékát, a fennálló jelzáloghitel-szerződések darabszámának 36 százalékát jelenti.
Az új, piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelek teljes hiteldíjára vonatkozó önkéntes banki THM-plafon azonban 2024. június 30-án véget ért. Ezt az intézkedést 2023. október 9-én vezették be először 8,5 százalékos felső értékkel, majd 2024. január 1-jével 7,3 százalékra csökkentették.
A THM-plafon alatt a bankok hirdetményei ritkán tartalmaztak magasabb hiteldíjjal rendelkező lakáshiteleket, leginkább csak számlavezetésre ösztönzés céljából. Az év eleje óta azonban látható volt, hogy a kamatkörnyezet emelkedése miatt ez az intézkedés nem fenntartható.
A 10 éves BIRS és a 10 éves állampapír-referenciahozam is emelkedett az év eleje óta, amely a lakáshitelesek számára kedvező, de a bankok jövedelmezőségét veszélyezteti.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május 22-én kérte a kormánytól, hogy június 30-áig tartsák fenn az önkéntes THM-plafont. Július 1-jével azonban már nem él ez az önkéntes banki intézkedés. Az OTP Bank már emelte is a lakáshitel kamatát, és arra lehet számítani, hogy további pénzintézetek is követik a következő hónapokban.
A kamatstop meghosszabbítása több százezer család számára jelent könnyebbséget, mivel így nem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedéstől tartaniuk az év végéig. Ugyanakkor azok, akik új hitelt szeretnének felvenni, szembesülhetnek a magasabb kamatkörnyezet hatásaival.
Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik lakásvásárlást terveznek, hiszen a dráguló hitelek miatt magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.
A kormány döntései, bár rövid távon stabilizálják a már meglévő jelzáloghitelek törlesztőrészleteit, hosszabb távon komoly kihívások elé állítják az új hitelfelvevőket.
Az emelkedő kamatkörnyezet és a THM-plafon eltörlése miatt a lakáshitelek drágulása elkerülhetetlennek látszik, ami tovább növelheti a lakásvásárlók terheit.
A jövőbeni hitelfelvevőknek érdemes alaposan mérlegelniük lehetőségeiket és körültekintően tervezniük pénzügyi jövőjüket.
