A pénzügyi tranzakciókat érintő illetékek rendszerében jelentős változások léptek életbe 2025. január 1-jétől. Bár a tranzakciós illetéket közvetlenül a pénzintézetek fizetik meg az államnak, ezek költségeit a gyakorlatban az ügyfelekre háríthatják át.
Az alábbiakban összegyűjtöttük, mikor kell és mikor nem kell ezzel a költséggel számolnod, valamint bemutatjuk a legfrissebb szabályokat és díjmértékeket.
A tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, illetve határon átnyúló szolgáltatóként működő pénzügyi intézményekre – bankokra, befektetési szolgáltatókra, fintech cégekre, pénzváltókra, postákra, az Államkincstárra – vonatkozik.
Bár a magánszemélyek, vállalkozók és egyéb szervezetek nem tartoznak közvetlenül az adó hatálya alá, a pénzintézetek gyakran áthárítják rájuk az illeték költségét.
Illetékköteles műveletek:
- Készpénzkifizetés (ATM, bankfiók, posta)
- Készpénzátutalás és postai készpénzbefizetés
- Átutalások (beleértve a csoportos beszedéseket is)
- Pénzváltás és értékpapír-tranzakciók
- Fizető fél által kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés
- Okmányos meghitelezés (akkreditív)
- Készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása
- Jutalék- és díjbevételek felszámítása
Nem illetékköteles műveletek:
- Bankon belüli számlák közötti átutalás
- Havi 150 ezer forint értékig ingyenes készpénzfelvétel ATM-ből vagy postán
- Fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás magánszemélyek között
- QR kódos, NFC-s és deeplinkes azonnali utalások
- Állampapírokkal kapcsolatos bizonyos műveletek (pl. Magyar Államkincstár ügyfélszámláira történő ki- és befizetések)
- 50 ezer forint alatti postai csekkes befizetések
Átutalások esetén
2025-ben az átutalásokra vonatkozó illeték mértéke 0,45%, maximum 20.000 forint. Ez az összeg a 2024-es 0,3%-ról emelkedett, és az illeték felső határát is megduplázták a korábbi 10.000 forintról.
Lakossági ügyfelek esetében az illetékmentes átutalások összeghatárát 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelték.
Készpénzfelvétel esetén
2025-ben a készpénzfelvételeket terhelő tranzakciós illeték mértéke 0,9%-ra emelkedett a korábbi 0,6%-ról. A készpénzfelvételek illetékére felső határ nincs, így nagyobb összegeknél ez a költség jelentősen növekedhet.
Mentes az illeték alól:
- Havi 150 ezer forint értékű ingyenes készpénzfelvétel (ATM-ből vagy postán)
- Cashback-szolgáltatás 40 ezer forintig
Devizakonverzió esetén
A pénzváltás és devizakonverzió esetén az illeték mértéke összesen 0,9% (0,45% tranzakciós illeték + 0,45% kiegészítő illeték), a felső határ itt is 20.000 forint.
- Banki díjemelés: Az OTP Bank már 2025 januárjában emelte díjait, és más pénzintézetek is hasonló lépésekre készülnek az év első hónapjaiban.
- Fintech szolgáltatók: Az olyan szolgáltatók, mint a Revolut és a Wise, szintén bejelentették, hogy megemelik díjaikat a tranzakciós illetékek növekedése miatt.
Kevesen tudják, hogy a bankkártyás vásárlásokat is terheli tranzakciós illeték, amely átalánydíjas és évente 500–800 forint közötti összeget jelent a bank számára kártyánként. Bár ezt általában nem közvetlenül hárítják át az ügyfelekre, a kártyadíjakba gyakran beépítik.
A tranzakciós illetéket 2013-ban vezették be, és azóta többször emelkedett:
- 2013. január 1.: 0,3% (max. 6000 forint)
- 2013. augusztus 1.: 0,6% készpénzfelvételre, 0,3% egyéb tranzakciókra
- 2024. augusztus 1.: 0,9% készpénzfelvételre, 0,45% egyéb tranzakciókra (max. 20.000 forint)
A tranzakciós illetékek 2025-től bevezetett változásai több szempontból érintik a pénzügyi műveleteket. Az illeték mértékének növekedése és a banki díjemelések tovább növelhetik az ügyfelek költségeit, ezért érdemes alaposan átgondolni a pénzügyi műveletek megtervezését, különösen nagyobb összegű tranzakciók esetén. Az illetékköteles és illetékmentes műveletek pontos ismerete segíthet abban, hogy minimalizáld a felesleges kiadásokat.
