Valerie Watts megtapasztalta azt, amit egyetlen édesanyának, szülőnek sem szabadna soha. 9 hónapos terhes volt és már csak néhány nap maradt hátra a szülésig, amikor értesült a tragikus hírről, hogy gyermeke halva fog születni.
A fiatal nő fájdalma leírhatatlan volt. Ami a szívfájdalmat még nagyobbá tette számára, hogy otthon egy olyan babaszoba várta, amely tele volt játékokkal, bébi holmikkal és kisággyal, de a gyermekét nem vihettte oda haza.
Egy darabig még őrizgette a kiságyat, de végül úgy döntött, hogy azt is eladja egy garázsvásárban. Ami viszont ezután történt, arra egyáltalán nem számított.
“Egyik hétről a másikra kezdtem azt érezni, hogy a kicsi nem mozog annyira. Nagyon ideges voltam.” -mondta Valerie, fia Noah tragikus halvaszületése után.
A halott kisfia születésének traumás élménye után Valerie nem volt képes Noah egyetlen dolgát sem eladni vagy bármihez is hozzányúlni a szobában. Annyira elkeseredett volt, hogy egy évig érintetlenül hagyott mindent.
Egyszer azonban úgy gondolta, hogy elég erőt szedett össze ahhoz, hogy egy garázsvásáron eladja Noah dolgait. Nehéz döntés volt, különösen néhány tárgy esetében, hogy árura bocsássa őket. Különösen a baba kiságyát, amelyhez a legjobban ragaszkodott az idő alatt. Valahogy úgy gondolta, hogy ez az utolsó dolog, amit valaki meg akarna vásárolni.
A meglepetésére egy Gearld nevű idős úr megvette a bútorokat. Gerald szabadidejében szívesen alakított át és állított helyre régi bútorokat, és úgy gondolta, hogy a kiságynak is hasznát veheti majd. Kitartott amellett, hogy megvegye a darabot, azonban érezte Vaelrie bizonytalanságát az eladással kapcsolatban.
“Tényleg tétovázott és tudtam, hogy talán nem is akarja eladni, de végül mégis megtette.” – mondta Gerald.
Geraldnak fogalma sem volt róla, hogy mi az oka annak, hogy a nő eladta a kiságyat. Látta, hogy Valerie eladja a bébi ruhákat is, és csak feltételezni tudta, hogy a gyereke valószínűleg idősebb lett, és már nem volt szüksége ezekre a holmikra.
Később tudta meg a feleségétől, aki szintén részt vett a vásáron, hogy beszélgetett Valarie-vel, és megkérdezte tőle, hogy mennyi idős a gyermeke. Valarie elmondta, hogy a baba júliusban halt meg, amitől megszakadt a nő szíve.
Gerald betette a kiságyat a kocsijába és a feleségével együtt hazamentek. Út közben a felesége elmondta neki Valerie történetét. Rájöttek, mennyire sokat jelentett a kiságy Valerie-nek és hogy miért hezitált annyit, hogy eladja. Úgy döntöttek, hogy visszaadják neki a bútort.
Gerald azonban azt is megértette, hogy ugyanolyan fájdalmas lenne Valerie-nek, ha ilyen formában maradna, így elhatározta, hogy átalakítja egy kis paddá, mintha Noah-nak állított emlékművet varázsolna belőle.
Egy héttel később Gerald elment Valerie házához. A kihasználatlan kiságy most egy gyönyörű kicsi padként foglal helyet az otthonukban Noah emlékére.
Valerie könnyekben tört ki a kedves idegen csodálatos gesztusára.
“Csodálatos, hogy még mindig vannak jó emberek a világban. Ez is bizonyíték rá!“- nyilatkozta Valerie.
