A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány 50 milliárd forintot csoportosít át az idei költségvetés általános tartalékából különböző célokra.
Az átcsoportosítás legnagyobb nyertese a Beruházási Alap, amely több mint a fél összeget, 28,9 milliárd forintot kapott. Az összeg további része az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodához került, ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztési feladatokra, valamint kormányzati infokommunikációs szolgáltatások fedezetére.
A beruházási alap és más költségvetési támogatások
Az átcsoportosítás révén:
- 28,9 milliárd forint jut a Beruházási Alap Egyéb felhalmozási célú kiadásokra,
- 16,1 milliárd forint kerül az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztésére,
- 4,97 milliárd forint megy a Miniszterelnöki Kabinetirodához kormányzati infokommunikációs szolgáltatások biztosítására.
A költségvetési egyensúly és az átcsoportosítás kérdése
A Portfolio elemzése szerint a kormány úgy döntött, hogy az általános tartalékot továbbra is felhasználja, annak ellenére, hogy az idei költségvetési helyzet javítására is felhasználhatná az összeget.
Bár az 50 milliárd forintos átcsoportosítás nem tűnik jelentős összegnek a költségvetés egészében, jelen körülmények között minden forint számítana a költségvetési egyenleg javítása érdekében.
Az átcsoportosítás nagyobb részének a Beruházási Alaphoz való irányítása különösen érdekes annak fényében, hogy alig másfél hónappal ezelőtt a kormány bejelentette, hogy az idei évre tervezett beruházásokat 675 milliárd forint értékben elhalasztja.
A júliusi döntés során a Beruházási Alap előirányzatát is 160 milliárd forinttal csökkentették. Ez a mostani visszaépítés azt sugallja, hogy bizonyos beruházási célokat mégis támogatnak.
A közelmúltban fény derült arra is, hogy a kormány további beruházáselhalasztásokat tervez, de ezzel párhuzamosan új, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató beruházási programok indításán is dolgoznak.
Ez a kettősség, hogy egyszerre vonnak el és irányítanak vissza forrásokat, tükrözi a kormány azon törekvését, hogy egyensúlyt teremtsen a költségvetési fenntarthatóság és a gazdasági növekedés ösztönzése között.
