A magyar zenei élet legendája, Demjén Ferenc, akit generációk imádnak és tisztelnek, meglepően alacsony nyugdíjjal kénytelen szembenézni.
A Blikknek adott 2017-es interjújában Demjén nyilvánosságra hozta, hogy havi nyugdíja mindössze 48 500 forint, ami alig 20 ezer forinttal haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot.
Ez az összeg különösen meglepő egy olyan művész esetében, aki több mint négy évtizedes pályafutása során jelentős mértékben hozzájárult a magyar zenei kultúrához.
A nyugdíjhelyzet problémái
Az alacsony nyugdíj összegét Demjén nemcsak saját maga miatt tartja aggasztónak, hanem a zenésztársai sorsa miatt is, akik hasonló helyzetben vannak, de nem rendelkeznek más bevételi forrással.
„Nagyon bánt, hogy azok, akik egykor az életüket tették fel arra, hogy másoknak a muzsikálással örömet szerezzenek, ma nyomorognak” – nyilatkozta az énekes.
Demjén szerint a probléma gyökerei az államszocializmus időszakáig nyúlnak vissza, amikor az Országos Rendező Iroda (ORI) volt felelős a zenészek nyugdíjjárulékainak kezeléséért.
Az ORI minden fellépés után levonta a járulékokat, azonban ezek a nyilvántartások a rendszerváltás idején rejtélyes módon eltűntek. Demjén feltételezése szerint az illetékesek valójában soha nem fizették be a levont összegeket, ami most számos zenész életét megnehezíti.
Egy átfogó probléma
Demjén esete nem egyedi. Hasonlóan alacsony nyugdíjat kap több neves zenész is, köztük Somló Tamás, Kóbor János és Nagy Feró.
Ezek az összegek messze elmaradnak attól, amit a közönség talán feltételezne olyan művészekről, akik egész életüket a színpadon töltötték, és jelentős kulturális örökséget hagytak maguk után.
A helyzet azért is különösen aggasztó, mert sok zenésznek ma már nincsenek olyan bevételi forrásai, amelyekből pótolni tudnák az alacsony nyugdíjat.
A művészi pálya gyakran nem biztosít elegendő anyagi biztonságot az időskor számára, és ennek következményei ma is érezhetők.
Lehetséges megoldások
A nyugdíjproblémák kezelésére a magánnyugdíj-megtakarítások jelenthetnek megoldást, amelyek révén a jövőbeni jövedelem-kiegészítés biztosítható.
Az ilyen megtakarítások után ráadásul 20%-os állami támogatás is igénybe vehető, ami tovább növeli a megtakarítások értékét.
A nyugdíjmegtakarítások fontosságát jól mutatja, hogy egy megfelelően kialakított stratégia révén az időskori életszínvonal jelentősen javítható.
Az ilyen előrelátó pénzügyi tervezés nemcsak a művészek, hanem minden dolgozó számára lényeges lehet, hogy elkerülje az időskori anyagi nehézségeket.
Demjén Ferenc esete rávilágít arra, hogy a művészeti pályán dolgozók nyugdíjproblémái szélesebb körű társadalmi és gazdasági kérdésekre is rámutatnak, amelyeket érdemes lenne alaposan megvizsgálni és kezelni a jövőben.
