A 2022. december 16-án elfogadott, az Európai Unió Tanácsa által hozott döntés jelentős változásokat hoz a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet révén, amely a jövőben a magyarországi boltok működését is érdemben érinti.
A cél, hogy csökkentsék az EU-ban keletkező hulladék mennyiségét és növeljék az újrahasználat mértékét. Az új szabályozás alapvetően átalakítja a kereskedelmi gyakorlatokat, a vásárlók pénztárcáját, és nem utolsósorban, a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget is erősíti.
Az egyik leglátványosabb változást a 2030. január 1-jétől bevezetendő szabályozás hozza, amely előírja, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező végső forgalmazóknak törekedniük kell arra, hogy az eladóterük legalább 10%-át mind élelmiszer, mind nem élelmiszer-jellegű termékek számára újratöltő állomások kialakítására szánják.
Ez már most is látható néhány hazai diszkontáruházban, ahol bizonyos termékeket ömlesztve, nem csomagolt formában lehet megvásárolni. A boltok ezzel az új megoldással nemcsak a csomagolási hulladék csökkentését célozzák, hanem a fenntarthatóságra is hangsúlyt fektetnek.
Az új rendelet külön hangsúlyt fektet arra is, hogy a zöldséges, gyümölcsös pultok kínálatában a másfél kilogramm alatti egységcsomagok esetében tilos lesz a műanyag csomagolás használata.
Ez arra kényszeríti a kereskedőket, hogy papíralapú vagy egyéb alternatív csomagolási megoldásokat alkalmazzanak. A szabályozás várhatóan vagy a műanyag egységcsomagok megszűnését, vagy az alternatív csomagolóanyagok elterjedését hozza.
A palackozott italok piacán is komoly változásokra kell készülni, mivel a 2025. január 1-jétől bevezetendő szabályozás szerint a palackoknak 25%-os újrahasznosított alapanyagot kell tartalmazniuk. Ez jelentős mértékben befolyásolja majd a termékek árait, mivel az újrahasznosított PET granulátum ára akár 50%-kal is magasabb lehet, mint a nem újrahasznosított, úgynevezett szűz PET granulátumé.
Ez az áremelkedés pedig elkerülhetetlenül az árak emelkedéséhez vezethet, ami a fogyasztói kereslet csökkenéséhez vezethet egyes termékek esetében. A piacon már most is megfigyelhető, hogy az árak emelkedése, valamint a 50 forintos visszaváltási díjat bevezető DRS rendszer hatására csökkent a szénsavmentes ásványvíz iránti kereslet.
A várható költségnövekedés és az új csomagolási előírások a vásárlói szokásokban is változást idézhetnek elő. A vásárlók egyre inkább a lédig, ömlesztett termékeket kereshetik, ami különösen a zöldségek és gyümölcsök esetében jelenthet komoly eltolódást.
Az új megoldásokkal egyes termékek esetében drámaian növekedhet a lédig termékek aránya, miközben a csomagolt formában értékesített termékek száma csökkenhet.
A csomagolási szabályozásban bekövetkező változások jelentős hatással lesznek a magyar boltok működésére, a termékek árára és a vásárlói szokásokra. A környezetbarátabb és fenntarthatóbb megoldások bevezetése, bár magasabb költségekkel járhat, hosszú távon a hulladék csökkentését és az újrahasználat növelését célozza.
A boltok és a vásárlók számára is elengedhetetlen lesz a változásokhoz való alkalmazkodás, amelyek komoly hatással lesznek a jövő vásárlói élményére.