A közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy friss rendelet-tervezetet tett közzé, amelyben megjelölték, hogy mely napokon kell majd dolgoznunk 2026-ban, amikor egyébként nem kellene.
A tervezet szerint három szombat is kötelező munkanap lenne, amely a jövő évben komoly változásokat hozhat a munkavállalók számára. Bár a rendelet még nem végleges, a javaslatok már körvonalazódnak, és érdemes figyelemmel kísérni, hogy miként alakulnak ezek a tervek.
Ez a módosítás számos munkahelyen hozhat változásokat, hiszen a szombati munkanapok nemcsak a munkavállalók számára jelenthetnek új terheket, hanem a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell ehhez az új szabályozáshoz.
A rendelet még nem végleges
Fontos azonban kiemelni, hogy a rendelet-tervezet jelenleg még nem végleges. A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést tartott, és a javaslatokat e-mailben várták a nyilvánosságtól.
Ez azt jelenti, hogy a tervek még változhatnak, és bár már most van egy elképzelés a kötelező szombati munkanapok számáról, a végső döntés még nem született meg.
A tervezett változások, ha véglegesednek, komoly hatással lehetnek a dolgozók munkavállalói jogaira és napi rutinjára. Egyes munkavállalók számára könnyebben elviselhető lehet a szombati munkavégzés, míg mások számára a hétvégi munkaidő jelentős stresszt és kényelmetlenséget okozhat.
A szombati munkanapok bevezetése elsősorban az év végi és nyári szezonalitás miatt történhet, amelyek a gazdaság működését közvetlenül befolyásolják.
Sok esetben az ünnepnapok és hosszú hétvégék miatt jelentős forgalomkimaradások és termelési leállások keletkezhetnek. A kormány célja tehát az, hogy a gazdaság zökkenőmentes működését biztosítja, és a munkavállalók számára biztosítja, hogy az év végén vagy az év első hónapjaiban a vállalatok képesek legyenek tartani a munkaerő- és termelési igényeket.
A kormányzati kommunikáció szerint a cél a gazdaság stabilitásának fenntartása, valamint a munkaerőpiac hosszú távú fenntartása.
Az egyes szektoriális igényekhez alkalmazkodva tehát az állam úgy döntött, hogy a munkanapok átcsoportosítása révén a munkáltatók számára előnyöket kíván biztosítani, miközben próbálják minimalizálni a munkaerő kiesését.
A tervezet sokféle reakciót váltott ki a munkavállalói és munkaadói oldalról is. Míg egyes munkaadók az átszervezett munkanapoknak örülhetnek, mivel azok elősegíthetik a termelési hatékonyság növelését, addig a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek a kötelező szombati munkanapokkal kapcsolatban kritikus álláspontra helyezkedtek. Szerintük az ilyen intézkedés továbbra is hátrányosan érintheti a családos dolgozókat és a pihenésre vágyó munkavállalókat.
A szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szombati munkavégzés bevezetése erősen megterheli a munkavállalókat, hiszen így kevesebb időt tölthetnek a családjukkal vagy pihenhetnek a hétvégén.
Emellett felmerült, hogy a jövőben a munkáltatók számára egy olyan kötelező szabályozás is életbe léphet, amely garantálja a szabadnapokat és a heti pihenőidőt a munkavállalók számára.
Bár a rendelet még nem végleges, a tervezett szombati munkanapok bevezetése mindenképpen figyelmet érdemel, hiszen már most is hatással van a munkaerőpiaci struktúrákra és a munkavállalói jogok védelmére. A társadalmi egyeztetés eredményeként várhatóan pontosabb szabályozás születhet, amely jobban figyelembe veszi a munkavállalói érdekvédelmi szempontokat is.
Azoknak a munkavállalóknak, akik 2026-ban szombaton is dolgozni kényszerülnek, érdemes lesz figyelniük az új szabályozásokat és a munkahelyi változásokat, hogy tisztában legyenek a jogaikkal, valamint hogy miként tudják a legjobban kihasználni a rendelkezésre álló szabadidőt.
Az elkövetkező hónapokban egyértelműbb válaszokat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy milyen változásokra lehet számítani a munkaidő és munkarend szabályozásában, és hogy valóban bevezetésre kerül-e a tervezett szombati munkanapok rendszere.
A kötelező szombati munkanapok tervezett bevezetése fontos témát vet fel a munkavállalói jogok és a gazdaság működésének kérdésében. Míg az egyik oldal a gazdasági hatékonyságot és a termelés folyamatosságát emeli ki, addig a munkavállalói oldal számára a pihenőidő és a családokkal való együtt töltött idő továbbra is alapvető fontosságú. A jövőbeli döntések meghatározóak lesznek abban, hogy hogyan élik meg a munkavállalók a munkanapok változását, és hogy a gazdaság miként igazodik a munkaerő igényeihez.
A szombati munkanapok: Mikor dolgozhatunk, és miért?
A rendelet-tervezetben szereplő három kötelező szombati munkanap 2026. évre vonatkozik, és a következő napokon lenne szükséges munkát végezniük a munkavállalóknak:
2026. január 2. (péntek) helyett 2026. január 10. (szombat): Az év első hete így egy hosszú hétvégét adhatna a dolgozóknak, azonban az új tervezet alapján január 10-én kell dolgozni.
2026. augusztus 21. (péntek) helyett 2026. augusztus 15. (szombat): Az augusztus 20-i nemzeti ünnep körüli hosszú hétvége helyett 15-én kell munkába állnunk.
2026. december 24. (csütörtök) helyett 2026. december 12. (szombat): A karácsonyi ünnepek előtt egy héttel ismét szombaton dolgozhatunk.
