A kormány legfrissebb döntése szerint, bár korábban elvállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság előtt a helyreállítási pénzek megszerzése érdekében, végül nem valósul meg semmilyen érdemi változtatás.
A Pénzügyminisztérium legújabb jelentése szerint a kormány ugyan megőrzi a nyugdíjak értékállóságát és a 13. havi nyugdíjak kifizetését, de nem tervez reformokat bevezetni.
Az Európai Bizottság ajánlásai és a helyreállítási alap
Az Európai Bizottság által létrehozott helyreállítási alap célja az volt, hogy segítsen a tagállamoknak helyreállítani a gazdaságukat a koronavírus-járvány okozta károk után, cserébe azonban bizonyos reformokat kellett volna végrehajtaniuk.
Magyarország esetében az egyik fő terület a „Demográfia és köznevelés” volt, amely többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát kívánta biztosítani.
Az OECD szakértői jelentése, amely a világ 38 országának gazdasági és szociális folyamatait elemzi, 2023 december végére készült el, és javaslatokat tartalmazott a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára.
Ezt követően a kormány munkacsoportja és gazdasági partnerei közötti vita következett volna, amely azonban meghiúsult.
A reformok elmaradása
A kormány döntése értelmében semmilyen változtatás nem lesz a nyugdíjrendszerben, noha az OECD több lényeges javaslatot is tett. Például visszavezették volna az előrehozott, csökkentett nyugdíjat, amely lehetővé tette volna a nyugdíjazást 65 év alatt is, ám az éves 6%-os nyugdíjcsökkentéssel.
Azonban a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a kormány nem ért egyet ezekkel a javaslatokkal, és nem támogatja azokat.
Páratlan helyzet Európában
A magyar nyugdíjrendszer sajátosságaira Simonovits András közgazdász is rámutatott. Kiemelte, hogy uniós összevetésben rendkívüli, hogy fő szabályként 65 év alatti nyugdíjazás nem lehetséges, ami sok más országban lehetséges előrehozott formában.
Az OECD is kritikával illette a magyar gyakorlatot, és változtatásokat javasolt, többek között a Nők40 program megszüntetését és a 13. havi nyugdíj felső határának bevezetését.
Az OECD jelentésében felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan, és ma már az egyik legalacsonyabb szintet jelenti a szervezet országaiban. Több százezer nyugdíjas kap rendkívül alacsony ellátást, miközben az átlagnyugdíj mindössze 230 ezer forint.
A reformok elmaradásának következményei
Simonovits András szerint komoly reformok hiányában a magyar nyugdíjrendszer egyre nagyobb nyomás alá kerül. Noha a kormány számára népszerűségi kockázatot jelenthetne a reformok bevezetése, a jelenlegi feszültségek hosszú távon elkerülhetetlen megszorításokhoz vezethetnek.
Így akár olyan radikális intézkedések is szükségessé válhatnak, mint a 13. havi nyugdíj eltörlése.
Bár a kormány egyelőre tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem nyúl a nyugdíjakhoz, a szakértők szerint ez csak idő kérdése lehet, hiszen a jelenlegi rendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent a gazdasági realitások fényében.
