Felmérések szerint az emberek több mint negyede minden további nélkül csatlakozik nyitott wifi-hálózathoz, hogy internethez jusson.
Azonban kevesen tudják, hogy több országban ennek akár jogi következményei is lehetnek. De valóban lopásnak minősül-e a wifilopás, és mit tehetünk, ha nem akarjuk megosztani saját előfizetésünket a szomszéddal? Ennek jártunk utána.
2011 márciusában a New York állam nyugati csücskében fekvő Buffalóban szövetségi ügynökök kora reggel rátörték az ajtót egy férfira gyermekpornográfia vádjával. A hatóságok lefoglalták a férfi számítógépét, telefonját és a felesége táblagépét is, ám a terhelő bizonyítékokat nem találták. Egy héttel később letartóztatták a férfi 25 éves szomszédját, aki a szomszédos lakás nyílt wifi-hálózatára csatlakozva követte el a bűncselekményt.
Ebben az esetben a bűntett teljesen egyértelmű volt, de már az is bűncselekménynek minősült, hogy a férfi csatlakozott a szomszédja hálózatához. Az angolul piggybackingnek hívott “wifilopás” ügyében az Egyesült Államokban is több elmarasztaló ítélet született, noha az erre vonatkozó törvények államonként eltérőek.
Míg egyes országokban – például Nagy-Britanniában és Kanadában – a törvény határozottan tiltja a wifi-hálózatokhoz való engedély nélküli csatlakozást, más országokban ez a kérdés nincs egyértelműen szabályozva.
Magyarországon az első ilyen ítélet 2007-ben született, amikor a Szegedi Városi Bíróság kimondta, hogy a védtelen hálózatra való csatlakozás lopásnak minősül. Az ügy előzménye, hogy egy hazai kisvárosban egy fiatalember az utcáról csatlakozott rá egy családi ház hálózatára.
A lakók ezt észrevették, és riasztották a rendőrséget. A szegedi önkormányzat lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetésben részesítette a fiatalembert, és az ítéletet a fellebbezés után a Szegedi Városi Bíróság is helyben hagyta.
Fontos megjegyezni, hogy az elkövető olyan hálózathoz csatlakozott, amely adatforgalmi korlátos kapcsolattal rendelkezett, így a 3,79 megabájtnyi adatforgalmat be tudták árazni, és ez alapján állapították meg a kilenc forintos kárt. Magyarországon nincs precedensjog, így nem lehet tudni, hogy egy hasonló esetben ismét ugyanilyen ítéletet hozna-e a bíróság.
A jogosulatlan wifi-használat jogi hátterét Gelányi Anikó és Knorr Tamás foglalták össze részletesen “A jogosulatlan wifi használat minősítése, avagy ha nyitva van az ajtó, akkor bemehetek?” című írásukban. Ebben pontról pontra veszik végig a piggybacking különböző eseteit.
Amennyiben a hálózat jelszóval védett, mindenképpen a Btk. 300/C. § (1) bekezdésébe ütköző számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény valósul meg. A kérdés bonyolultabb, ha az előfizető nem védte le jelszóval a hálózatát. Gelányi és Knorr szerint ebben az esetben azt kéne vizsgálni, hogy az adatforgalom rendelkezik-e a lopás bűncselekmény megállapíthatóságának feltételeivel, amire a válaszuk egyértelmű nem.
A szerzők szerint a nyílt wifi-hálózathoz való engedély nélküli csatlakozás csalásként sem értékelhető.
Hogyan védhetjük meg a Wifi-hálózatunkat?
Bár a wifi-hálózathoz való engedély nélküli csatlakozás büntethetősége nem egyértelmű, nem jelenti azt, hogy ne származhatna belőle problémánk. A sávszélesség csökkenése okozhat problémákat, nem beszélve arról, ha valaki illegális tevékenységet folytat a hálózatunkon.
1. Ellenőrzés: A legegyszerűbb módja annak, hogy kiderítsük, használja-e valaki a wifinket, ha belépünk a router webes kezelőfelületére, és megnézzük, milyen eszközök csatlakoznak a routerünkhöz. A konfigurációs felület eléréséhez szükséges adatok általában fel vannak tüntetve a router alján. A legtöbb készülék esetében a böngésző címsorába a 192.168.0.1 vagy 192.168.1.1 IP-címet kell beírnunk, a felhasználónév és a jelszó pedig – hacsak nem változtattuk meg korábban – általában “admin” vagy “password” lesz.
2. Speciális Szoftverek: Ha kifinomultabb megoldásra vágyunk, használhatunk tűzfalat, mint a GlassWire, amely jelzi, ha egy új eszköz csatlakozott a hálózathoz. A Windowsra és MacOS-re is letölthető Wireless Network Watcher program is ajánlott erre a célra. Okostelefonokra is számos alkalmazás érhető el, mint például az androidos WiFi Thief Detector és az iOS-re letölthető WiFi Guard.
3. Jelszóváltoztatás: A legegyszerűbb módja a jogosulatlan használat megakadályozásának, ha megváltoztatjuk a hálózat jelszavát. Ezt a router webes kezelőfelületén tudjuk megtenni, rendszerint a “Wireless” menüpontban.
A fentiek figyelembevételével védhetjük meg wifi-hálózatunkat és előfizetésünket, minimalizálva a jogosulatlan hozzáférésből származó problémákat.
