Magyarországon a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezethet az, hogy a nyugdíjak emelését az infláció mértékéhez igazítják, de ez nem garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését.
A nyugdíjak vásárlóereje emiatt csökkenhet, ahogyan azt dr. Farkas András nyugdíjszakértő is hangsúlyozza, amelyet a HR Portál idézett.
Infláció
Magyarországon a nyugdíjemelések kizárólag az infláció mértékéhez igazodnak, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke csak akkor marad meg, ha az infláció és a nyugdíjemelés mértéke egyensúlyban van.
Azonban ez az összefüggés problémákat vet fel, különösen akkor, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése meghaladja az infláció mértékét. Ilyen esetekben a nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlen, mivel a nyugdíjak nem tudnak lépést tartani a keresetek növekedésével.
A 2024-es nyugdíjemelés és infláció
Az idei évben várható 10%-os keresetnövekedés kétszerese a becsült 5%-os inflációnak, ami rámutat arra, hogy a nyugdíjasok vásárlóereje jelentősen csökkenhet.
A januári nyugdíjemeléseket a költségvetési törvényben előre becsült infláció alapján határozzák meg, de ha az év közben mért infláció magasabbnak bizonyul, novemberben korrigálni kell az emelést.
Ez a korrekció azonban nem mindig elégséges, különösen akkor, ha az előzetes becslések pontatlanok vagy késleltetettek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 júliusában az infláció 4,1% volt, ami alapján a januári 6%-os nyugdíjemelés megfelelőnek tűnik. Azonban a nyugdíjasok számára az inflációt a mindennapi életükre gyakorolt hatásán keresztül kell mérni.
Az alapvető élelmiszerek, mint a cukor, a liszt vagy a sertéshús ára jelentősen meghaladja az átlagos inflációs adatokat, ami azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok magasabb árakkal szembesülnek a boltokban.
Nincs nyugdíjemelés idén
Annak ellenére, hogy az infláció mértéke az év során változhat, idén már nem számíthatnak további emelésre a nyugdíjasok. A legközelebbi nyugdíjemelés csak 2025. január 1-jétől várható.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak továbbra is ki kell gazdálkodniuk a mindennapi megélhetést a jelenlegi nyugdíjakból, miközben a mindennapi kiadások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
Az inflációhoz kötött nyugdíjemelés rendszerének felülvizsgálata nélkül a nyugdíjasok vásárlóereje tovább csökkenhet, ami hosszú távon a relatív elszegényedésükhöz vezethet.
Az országos átlagkeresetek növekedése, amely nagyobb ütemben halad, mint az infláció, egyre inkább kiszorítja a nyugdíjasokat a gazdasági növekedés előnyeiből.
Ez a helyzet új kihívásokat vet fel a nyugdíjpolitika számára, amelyre sürgősen választ kell találni a társadalmi igazságosság és a nyugdíjasok méltó megélhetése érdekében.
