Az április 3-i választások után másodszor adott interjút Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A kormányfő a Kossuth rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában vendégeskedett.
Orbán Viktor tegnap a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy péntek reggel érdemes lesz hallgatni a Kossuth Rádiót, hiszen ismét a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban ad interjút. A beszélgetés témájáról ugyan nem árult el semmit, ám napok óta arról beszél a sajtó, hogy Magyarország nem hajlandó támogatni az Európai Unió hatodik szankciós csomagját, így vélhetően ez lesz az interjú központi eleme. A magyar kormány egyénként hivatalos válaszában leszögezte, hogy a tervezett csomag csak a nehézségek további növekedését eredményezné, anélkül, hogy az Európai Unió érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére.
A kormányfő, ahogy az várható volt, először az európai uniós olajembargóról beszélt, illetve arról, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik, a háború pedig már az energiabiztonságot közvetlenül is veszélyezteti. Orbán szerint nemrég még konszenzus volt arról az uniós vezetők között, hogy minden országnak szuverén joga megállapítani, milyen energiaösszetételben működteti a gazdaságát. Majd az Európai Bizottság előállt ezzel a szankciós javaslattal anélkül, hogy bárkivel is egyeztettek volna miniszterelnöki szinten. A miniszterelnök úgy véli, az EB mindenkire egy egységes javaslatot akar ráerőltetni, és ezzel megbontotta az európai egységet.
Az Európai Bizottság javaslata a kormányfő szerint felér egy atombombával, mert Magyarországra csak csöveken keresztül érkezhet olaj. Akinek van tengerpartja, az tudja pótolni az olajat, Magyarországtól azonban elvették a tengerpartot, így az ország adottságai nem teszik lehetővé, hogy az uniós szankcióba belemenjünk. Orbán kifejtette, hogy ugyan van lehetőség, hogy más irányból érkezzen olaj, de ez Horvátország számára nagy teher lenne. Magyarországon pedig olyan finomító működik, amelyet kizárólag az orosz olajra terveztek.
Orbán elmondta, hogy csütörtökön energetikai szakemberekkel egyeztetett, és kiderült, hogy több száz milliárd forintba kerülne a Mol százhalombattai finomítójának átalakítása, hogy új technológiával pótolják az orosz olajat. És utána drágább lesz az olaj is, amit finomítani kell. Az Európai Bizottság javaslata azt jelentené, hogy holnaptól 700 forint lenne a benzin és 800 forint a gázolaj.
A miniszterelnök szerint korszerűsíteni kell a teljes magyar energetikai rendszert, hogy az uniós vétót teljesíteni tudja a kormány. Ehhez meg kell épülnie a paksi atomerőműnek, napelemekre, korszerűsítésekre van szükség. Ehhez 5 évre van szükség, 1-1,5 évvel nem megyünk semmire.
Erre a korszerűsítésre van pénz az EU-tól, de ezt ide is kell, hogy adja, utána szívesen tárgyal a magyar kormány, de addig a kormány sem tud hozzáfogni a munkához.
Várja az új javaslatot a magyar kormány
– fogalmazott Orbán, aki azt mondja, nem konfrontálódni akar az Európai Unióval, hanem konszenzust keres. Bár azt is látja, hogy a végén a szavazásoknál gyakran egyedül marad a magyar kormány, de az olajembargóval nem tud mit csinálni, szerinte vissza kell dobni azt.
– Ha a jelenlegi formájában elfogadja a kormány az Európai Bizottság olajembargós javaslatát, vége a rezsicsökkentésnek – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki minden erejével a rezsicsökkentés megvédéséért harcol.
Sőt, Orbán kijelentette, hogy az EB szankciós javaslata akár olyan helyzetet is teremthet, hogy nem lesz gázolaj Magyarországon. A miniszterelnök újfent elmondta, ő és a magyar kormány sem hisz a szankciós politikában, ő már 2014-ben is azt gondolta, hogy a szankciók nagyobb bajt okoznak az európai gazdaságnak, mint Oroszországnak. Ám Magyarország mellett még 26 ország van az Európai Unióban, és például a franciák vagy a németek szerinte már alig várják a szankciókat, mert meg vannak győződve, hogy ezzel meg tudják állítani orosz agressziót. Orbán a szankciók első öt csomagjával sem értett egyet, de nem akart az autópályán a forgalommal szemben haladni, ezért hajlandó volt rájuk igent mondani. De már korábban is világossá tette, hogy lesz egy vörös vonal, ez pedig az energiaembargó, és szerinte most kell megálljt parancsolni.
Orbán szerint a másik vörös vonal, hogy Kirill pátriárkát is a kitiltottak listájára akarják tenni, Magyarország azonban nem támogatja, hogy egyházi vezetőket szankciós listára tegyenek.
A kormányfő szerint tisztázni kell, ki háborúzik. Ez egy orosz–ukrán háború, amiben az oroszok megtámadták Ukrajnát, tehát ez nem a mi háborúnk. Orbán elmondta, vannak országok, amelyek ilyenkor oldalt választanak, de a magyar történelmi tapasztalatok alapján álláspontot kell választani, ezért meg kell határozni a magyar érdeket. A magyar álláspont pedig a béke: mi nem egyik vagy másik háborúzó fél oldalán állunk, ezért is ment el Orbán Moszkvába békemisszióra. Magyarország valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja a menekülteknek, lassan 700 ezer ukrajnai menekültet engedtünk be, és 37 millió eurónyi felajánlást tettünk.
Ezután áttért az új magyar kormányra és annak esetleges összetételére. A kormányalakításról Orbán Viktor azt mondta, a kormány szerkezetét a kihívások alapján alakítja ki.
A migráció velünk marad, a migrációs nyomás nőni fog. A pandémia még nem ment el, tehát az is része marad a gondolkodásnak, és itt van a háború. Olyan kormányt kell alakítani, amelyek ezeknek a kihívásoknak megfelel
– jelentette ki a kormányfő, aki hozzátette: jelentősen átalakul a kormány szerkezete, új kormány alakul, új munka kezdődik, és sok új ember lesz benne.
De hogy kik lesznek az új, illetve a maradó emberek? Orbán elmondta, hogy kormánytagnak lenni óriási felelősséggel jár, és csak a legkiválóbb embereket szokták felkérni ilyen munkára, ezért mindenkinek megtisztelve kell éreznie magát, akit ő felkér miniszternek. Úgy véli, annyi jó képességű ember van a jobboldali hátországban, hogy akár két vagy három kormányt is fel lehetne állítani, de alapvetően a korábban már említett kihívások szerint választja ki a minisztereket.
Mikor állhat fel az új magyar kormány? Orbán Viktor reméli, hogy május 16-án esküt tud tenni miniszterelnökként a parlamentben, majd utána hét-nyolc nap kell még neki, hogy a kormány tagjait bemutathassa az országgyűlésnek.
