A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek felerősödnek, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor és hogyan következnek be – erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
A tudós elmondta: az, hogy most ilyen enyhe telünk van – eddig –, önmagában semmit nem jelent. Sokkal komolyabb jelenség, és már nem lehet az időjárás számlájára írni, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt.
A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.
Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta, hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki légtömegek akadály nélkül „pillanatok alatt” lejutnak délre.
Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára – tette hozzá.
Ez a baj:
A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt.
„Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele” – mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve: Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani.
Mi újság itthon?
Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton,most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. „Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik” – hangsúlyozta.
Hozzátette: a múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében: 2017 volt a második eddigi legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének.
A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli. „Sajnos, azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén” – magyarázta, hozzátéve: a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.
„Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek felerősödnek (…). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, nem lehet hosszú távra előre megjósolni” – hangsúlyozta Juhász Árpád. (MTI)
