A munka, a gyermeknevelés és a mindennapi kötelezettségek elintézése mellett a főzés és a házi készítésű ételek fogyasztása jelentősen visszaszorult a mai modern világban. Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripar óriási léptékben fejlődött és fejlődik ma is.
Olyan egyszerű, gyorsan elkészíthető és finom ételeket hoznak forgalomba, amelyek, bár praktikusak, finomak és mondhatni gazdaságosak is, rengeteg adalékanyagot tartalmaznak, ideértve az egyik fehér mérget is, így az egészségünk szempontjából egyáltalán nem áldásosak.
Ezeknek a készítményeknek olyan jó a marketingje, hogy egyszerűen vonzzák a vásárlókat és szó szerint mindenkit meg lehet etetni velük. Folyamatos fejlesztés alatt állnak, csodálatos a csomagolásuk és szinte lehetetlen nekik ellenállni.
Egy biztos, nem az egészségünk fenntartása a céljuk. A feldolgozásuk során számos vitamin elvész belőlük és annyira fel van dúsítva a legtöbb adalékanyagokkal, hogy az értékes tápanyagok lecsökkennek az üres kalóriák és az adalékanyagok javára. Ilyen adalékanyag a nátrium-glutamát is.
A nátrium-glutamát, más néven mononátrium-glutamát (MSG) vagy E621, egy fehér por, amelyet ízfokozóként használnak. Egy olyan élelmiszer-adalékanyag, amelyet rengeteg élelmiszeriparban előállított termékben felhasználnak, mivel képes arra, hogy fokozza a termékben megtalálható összetevők ízét, miközben ingerli az ízlelőbimbókat.
Umami, az 5. alapíz és a glutamát
Az MSG felfedezése az umami íz felfedezésével egy időre datálható. Egy japán professzor, Kikunae Ikeda vonta ki először egy kombu nevű szárított hínárból. Azt találta, hogy a glutamát felelős a kombu ízletességéért. Azt is megfigyelte, hogy az íze elkülöníthető a 4 alapíztől (édes, sós, savanyú, keserű), ezért elnevezte az ötödik alapízként, umamiként. A glutamátból hozta létre a glutaminsav nátriummal alkotott sóját, a nátrium-glutamátot.
Az élelmiszeriparban hamar rájöttek, hogy ez az anyag kiválóan alkalmas lesz arra, hogy ízletessé tegyenek vele gyakorlatilag bármit. Éppen ezért, bármilyen élelmiszerben előfordulhatnak, így érdemes a címkéket mindig megvizsgálni, mielőtt megveszünk valamit. Leggyakrabban hústartalmú vagy hús ízű élelmiszerekben, leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben fordul elő. Akár tudatlanul túlzásba is eshetünk a fogyasztásával, ami egészségkárosodást okozhat.
Egészségügyi kockázatok
A “kínai étterem szindrómának” nevezett tünetegyüttest a nátrium-glutamát hatásának tulajdonították, amelyről az ilyen típusú éttermekben való étkezés után számoltak be a vendégek. A tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom, fejfájás, hátfájás, kipirulás, hányinger, verejtékezés, gyengeség. Ezek a tünetek ugyan kezelést nem igényelnek és rövid időn belül meg is szűnnek, mégis nyugtalanságra adnak okot.
Dr. Baylock az Excitotoxinok- Az íz, ami öl c. könyvében azt fejtegeti, hogy a nátrium-glutamát felelős az idegsejtek stimulálásáért és pusztulásáért is. Leírja, hogy a szabadgyökök túlzott keletkezését okozza és ezt a jelenséget excitotoxicitásnak nevezi. Következtében memóriaromlás, halláskárosodás, görcsrohamok és neurodegeneratív betegségek alakulhatnak ki, vagy rosszabbodhatnak, mint az Alzheimer-kór.
Amellett a nátrium-glutamát elősegíti az elhízást is, mivel függőséget okozó hatása miatt táplálkozási rendellenességet okoz. Annyira vonzóvá teszi az ételek ízét, hogy többet vagyunk képesek megenni belőlük, mint amennyit valóban kívánnánk. A glutamát aktiválja a dopamin (amelyet boldogsághormonként is szoktak emlegetni) jutalmazási rendszert, csakúgy, mint a cukor. Drogokhoz hasonló függőséget képes kiváltani.
A legjobb módszer a nátrium-glutamát okozta veszélyek elleni védekezésre az, ha kerüljük az olyan élelmiszereket, amelyekben megtalálható és igyekszünk minél több, házi készítésű ételt fogyasztani.
