Augusztustól kezdődik Magyarországon – íme az adóemelés részletei

A kormány döntése értelmében minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert Magyarországon, védelmi hozzájárulást kell fizetnie.

Az intézkedés részeként a kormány elutasítja, hogy a háborús költségeket a magyar családokra hárítsák át, miközben egyes vállalatok jelentős extraprofitot realizálnak.

Bankadó és tranzakciós illeték

A kormány továbbá bejelentette, hogy fenntartja a bankadót és szigorítja a tranzakciós illetéket a banki szektor számára. A bankok csak akkor csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik teljes állampapír-állományukat, különös figyelemmel a 2027 után lejáró állampapírokra.



Ez a lépés arra ösztönzi a bankokat, hogy hosszú lejáratú állampapírokat vásároljanak, ezzel segítve a kormány költségvetési stabilitását és a hosszú távú finanszírozási igények kielégítését.

Tranzakciós illeték szabályozása

A tranzakciós illeték esetében a kormány által hozott új szabályok szerint általános esetben az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik, de egy tranzakciónként legfeljebb 20 ezer forint lehet. Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,9 százalék lesz.

Az új szabályok 2024. augusztus 1-jétől lépnek életbe, és a kormány 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár az intézkedésektől, míg 2025-ben ez az összeg elérheti a 200 milliárd forintot.

Díjemelési stop a banki szolgáltatásokra

A kormány a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek emelésének megakadályozása érdekében díjemelési stop-ot vezetett be 2024. december 31-ig.

Ez alapján a pénzügyi szolgáltatók sem közvetlen, sem közvetett módon nem emelhetik a díjakat az érintett időszakban, sem a már meglévő, sem az újonnan kötött szerződéseik esetében.



Ezek az intézkedések részei a kormány gazdasági és pénzügyi stabilitás iránti elkötelezettségének, amelyek segítségével a háborús költségek terhe a lehető legkevésbé nehezedik a lakosságra és a kis- és középvállalkozásokra.

A döntések értelmében a jövőben is szigorúan ellenőrzött környezetben működhetnek a pénzügyi szektor szereplői, biztosítva a fenntartható gazdasági fejlődést és a társadalmi igazságosságot.