A betegség lefolyásának súlyosságától függetlenül számos COVID-19-túlélőnek kell megküzdenie a fertőzés után kialakuló egészségügyi problémákkal.
Egy friss kutatás szerint ezek számlájára írható az, hogy a fertőzötteknél a gyógyulást követő fél évben magasabb a halálozás kockázata.
Több mint egyévnyi tapasztalattal a hátuk mögött a tudományos kutatások már nem csupán a SARS-CoV-2 vírus okoztafertőzéskialakulását és lefolyását vizsgálják, egyre nagyobb figyelem irányul arra is, hogy a felgyógyult betegek szervezetére hosszabb távon milyen hatással lehet az új típusú koronavírus. Legutóbb a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói készítettek átfogó tanulmányt a hosszú COVID tüneteiről, valamint azokról az egészségügyi kockázatokról, melyekkel a COVID-19-túlélőknek számolniuk kell.
Amint arról a News Medical portál is beszámolt, a tudósok rendszerezték a COVID-19-hez köthető betegségeket, részletesen felvázolva ezzel a kór hosszú távú szövődményeit, és mindazt az extra egészségügyi terhet, amit a betegség az elkövetkező években a világ lakosságának nagy részére róhat.
A tanulmányban több mint 87 ezer COVID-19-beteget és közel 5 milliós kontrollcsoportot vizsgáltak, az eredményekről pedig a Nature című szakfolyóiratban számoltak be a kutatók.
“A vizsgálatokból kiderült, hogy a koronavírus-fertőzöttség diagnózisát követő hatodik hónapban a betegek halálozási kockázata az átlagosnál magasabb volt, ráadásul a betegség lefolyásának súlyosságával arányosan. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a COVID-19 hosszú távú egészségügyi következményei alapozhatják meg a világ következő nagy egészségügyi válságát. Az orvosoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk a COVID-19-ben szenvedő páciensek kezelésekor, ezeknek a betegeknek integrált, multidiszciplináris ellátásra lesz szükségük” – fejtette ki Ziyad Al-Aly, a tanulmány vezető szerzője, az egyetem adjunktus professzora.
A jéghegy csúcsa
Az átfogó tanulmánynem csupán a hosszú COVID tüneteit (például légzési nehézségek, hajhullás, mentális problémák stb.) vizsgálta, hanem minden olyan betegséget, amely összefüggésbe hozható a lezajlott koronavírus-fertőzéssel, többek közt a neurológiai vagy a szív- és érrendszeri szövődményeket. Ezeket összegezve a kutatók arra jutottak, hogy a COVID-19 kezdeti szakaszán (a fertőzés első 30 napján) túl a már gyógyult fertőzötteknél mintegy fél évig 60 százalékkal magasabb volt a halálozási kockázat az átlagos populációéhoz képest. A 6 hónapos intervallumon belül az összes COVID-19-túlélőt vizsgálva 1000 betegre az átlagosnál 8-cal több haláleset jut, míg a kórházban kezelt fertőzöttek körében ez a szám már 29. “Ezeket a későbbi, a fertőzés hosszú távú szövődményei miatt bekövetkező haláleseteket nem feltétlenül kell a COVID-19 okozta halálozásként feljegyezni. Az összes járványos halálesetet tekintve azonban ezek a számok azt sugallják, hogy a vírusfertőzés közvetlen halálozási adatai csak a jéghegy csúcsát mutatják” – mondta a professzor.
Nem lehet egy lapon említeni az influenzával
A súlyos COVID-19 hosszú távú hatásainak megértése érdekében a kutatók külön összehasonlító elemzésnek vetették alá 13654 kórházban kezelt COVID-19 beteg és 13997 szezonális influenzával kórházba került páciens egészségi állapotának alakulását. Ez esetben is a kórházból való elbocsátás után 6 hónapig követték nyomon az alanyokat. Bár a járvány kirobbanásakor többször is felmerült, hogy a koronavírus nem ártalmasabb, mint az influenzavírus, hamar kiderült, hogy ez nem igaz, a két vírus által okozott fertőzést nem lehet egy lapon említeni egymással. A kutatók most ismét megerősítették, hogy a SARS-CoV-2 lényegesen több, mint puszta légúti vírus, az általa kiváltott megbetegedés ugyanis a szervezet csaknem minden szervrendszerét érintheti. Alaposan kielemezve a COVID-19-hez kapcsolódó diagnózisokat, gyógyszereket és laboratóriumi vizsgálatokat, a szakemberek számos olyan főbb egészségügyi problémát azonosítottak, amelyek legalább hat hónapon át fennálltak a fertőzötteknél. Ezek a következőképpen rendszerezhetők:
- Légzőrendszer: tartós köhögés, légszomj, alacsony véroxigénszint
- Idegrendszer: stroke, fejfájás, memóriaproblémák, az íz- és szagérzékelés zavarai
- Mentális egészség: szorongás, depresszió, alvási problémák, tudatmódosító szerekkel való visszaélés
- Anyagcsere: újonnan diagnosztizált cukorbetegség, elhízás, magas koleszterinszint
- Szív- és érrendszer: akut koszorúér-betegség, szívelégtelenség, heves szívdobogás, szabálytalan szívritmus
- Emésztőrendszer: székrekedés, hasmenés, savas reflux
- Vese: akut vesekárosodás és krónikus vesebetegség, amelyek súlyos esetekben dialízist igényelhetnek
- Véralvadási zavar: a lábakban és a tüdőben kialakuló vérrögök
- Bőr: kiütések, hajhullás
- Vázizomrendszer: ízületi fájdalom, izomgyengeség
- Általános egészségi állapot: rossz közérzet, fáradtság, vérszegénység
Sokkal jobban megterheli a szervezetet
Bár egyetlen túlélő sem szenvedett az összes felsorolt tünettől, azok közül több is jelentős hatással volt az egészségi állapotukra és az életminőségükre. A kórházi ellátásra szoruló betegek közül egyértelműen rosszabbul jártak azok, akiket COVID-19-cel kezeltek. A koronavírus-fertőzöttek körében 50 százalékkal volt magasabb a halálozás kockázata, mint az influenzás betegeknél, emellett pedig a hosszú távon fennálló egészségügyi problémák is gyakrabban jelentkeztek náluk. “Az influenzához képest a COVID-19 kiemelkedően nagyobb terhet jelentett a betegek szervezetének, mind az érintett szervrendszerek, mint a kockázatok szempontjából. A hosszú COVID-19 több, mint egy átlagos posztvírusos szindróma – a sokszervi érintettség miatt a szövődménybetegségek és a halálozás kockázata is magasabb, mint más légzőszervi vírusok esetén” – szögezte le professzor Al-Aly.
A kutatások során az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a COVID-19 túlélőket érintő egészségügyi kockázatok a kialakult betegség súlyosságával arányosan nőttek. Nem meglepő tehát, hogy az intenzív terápiás ellátást igénylő betegeknél volt a legmagasabb a hosszú COVID szövődményeinek és az elhalálozásnak a rizikója. “Néhány maradványtünet, például a légszomj vagy a köhögés idővel javulhat, míg más problémák akár súlyosbodhatnak is. Éppen ezért továbbra is megfigyeljük a már gyógyult fertőzötteket, hogy jobban megérthessük a vírus hosszú távú hatásait is, mert úgy gondoljuk, ezek egy évvel a pandémia kezdete után még nem láthatók teljes egészében” – összegezte a tanulmány vezető szerzője.
