Hirdetés
A hatályos törvényi szabályozás értelmében, ha valaki a jogosult halála után jogalap nélkül veszi fel a kiutalt nyugellátást, köteles azt visszafizetni. Ez az egyik olyan helyzet, amikor a visszafizetési kötelezettség keletkezik a nyugdíjas számára.
Hirdetés
A törvény szerint az említett helyzetekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, hogy ki vette fel jogalap nélkül a nyugellátást. A visszafizetési kötelezettség a következő esetekben merül fel:
- Ha a nyugellátás jogalap nélkül történő felvétele a jogosult felróható a haláleset esetén.
- Ha a közigazgatási bíróság döntése vagy a Kúria felülvizsgálati eljárása alapján megállapítják, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű.
- Ha a nyugdíjelőleg, vagy annak egy része jogalap nélkül lett felvéve, vagy a nyugellátást elutasítják, illetve a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.
- Ha a megállapított nyugellátást visszamenőlegesen járó összegéből csökkenteni kell az ellátásban részesülőnek azonos időszakra folyósított más ellátás összegével, amelyet jogosultként nem kaphatott volna meg.
- Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és a beszámított ellátás jogalap nélkül történt felvétele a jogosult felróható.
Ezekben az esetekben a jogalap nélkül felvett nyugdíjat vagy annak különbözetét vissza kell fizetni.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és arra kérte, hogy tekintettel a nyugdíjas infláció átlagosan 25,1 százalékos növekedésére az idei év első 6 hónapjában, hajtsák végre az elmúlt két év gyakorlatához hasonlóan egy 3 százalékos, visszamenőleges nyugdíjemelést már augusztusban, még a novemberi törvény szerinti emelés előtt.
Hirdetés
