Nem igaz az, hogy a Covid-19 gyermekekre nem veszélyes. Még a koronavíruson szinte tünetmentesen átesett gyermekeknél is kialakulhat az úgynevezett Kawasaki-szindróma, ami a korszerű orvosi ellátás ellenére is az esetek körülbelül 1 százalékában halálos kimenetelű. Mi ez a betegség?
Kawasaki-szindróma tünetei
A Kawasaki-szindróma – eddigi ismereteink szerint – főként az 5 évnél fiatalabb gyermekeknél előforduló, elsősorban az érfalak gyulladásával járó tünetcsoport, ami változatos tünetekkel jár, köztük:
- 1-2 héten át elhúzódó, újra és újra fellángoló, a lázcsillapítókra alig reagáló lázzal,
- elsősorban a törzsön jelentkező bőrkiütésekkel,
- kötőhártyagyulladással,
- nyálkahártyagyulladással,
- nyaki nyirokcsomó megnagyobbodással,
- váltakozó súlyosságú, főként a nagyízületeken jelentkező ízületi gyulladásokkal.
- leírták a kórkép kapcsán a tenyerek és talpak vizenyőssé válását, kivörösödését,
- beszámoltak „málnanyelvről”,
- gyomor- és bélrendszeri panaszokról, illetve
- aszeptikus meningitisről (agyhártyagyulladás) is.
A Kawasaki szindróma legsúlyosabb szövődménye a 10. nap táján megjelenő ún. coronaria arteritis, amit a koszorúerek gyulladásos tágulata, szívelégtelenség, szívritmuszavar, szívizomgyulladás, szívbelhártyagyulladás, trombózis vagy szívinfarktus kísérhet.
A szövődmények miatt a Kawasaki-szindróma halálozási rátája kórházi kezelés esetén is 1 százalék körüli.
Először légúti fertőzés, utána Kawasaki-szindróma
A legújabb ismeretek alapján a különféle fertőzések, köztük az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés áll a Kawasaki-szindróma hátterében. Noha a konkrét összekötő kapocs még nem ismert, a Covid-19 pandémia során nyert eddigi ismeretek birtokában úgy tűnik, hogy a Covid-19 a Kawasaki-szindróma „kiváltójaként” is funkcionál.
Az adatok szerint a Kawasaki-szindrómás gyermekek 42 százalékánál a megelőző 45 napban influenza-szerű tünetek jelentkeztek. A Kawasaki-szindrómás gyermekek 91 százalékánál mutatott az IgG detektálásán alapuló teszt pozitív eredményt, vagyis bizonyosodott be az, hogy a közelmúltban a gyermekek SARS-CoV-2-vel fertőződtek meg,- akár voltak tüneteik, akár nem. Mindez azt igazolja, hogy döntő többségében már lezajlott, nem pedig aktuálisan zajló, új típusú koronavírus fertőzés húzódik meg a Kawasaki-szindróma hátterében.
A SARS-CoV-2-vel összefüggő Kawasaki-szindróma súlyosabb kórlefolyású lehet
Szembetűnő, hogy a Covid-19 pandémia idején a Kawasaki-szindrómával diagnosztizált gyermekek életkora a szakirodalomban korábban leírtnál magasabb: a SARS-CoV-2 fertőzést követően 6 hónapos kortól 16 éves korig egyaránt igazoltak Kawasaki-szindrómát.
Ezen túlmenően a súlyos szívkomplikációk gyakorisága is jelentősen magasabb volt, mint arról korábban, egyéb légúti fertőzéseket követő Kawasaki-szindróma kapcsán beszámoltak. 2020-ban, a SARS-CoV-2-fertőzéssel összefüggésbe hozható módon kialakult Kawasaki-szindrómák egyharmadában számoltak be korai szívproblémákról.
Összefoglalva: az új típusú koronavírus a gyermekekre nézve is veszélyt jelent, noha a COVID-19-ben megbetegedett gyermekeknél a kórlefolyás enyhébbnek, a gyógyulási kilátások pedig kedvezőbbnek bizonyulnak, mint a felnőtteknél. A veszély tehát fennáll, akár diagnosztizálják a gyermek új típusú koronavírus fertőzését, akár nem. (Sajnálatos tény, hogy a tüneteket nem mutató, ugyanakkor kontaktnak minősülő gyermekeket általában nem tesztelik a mindennapi gyakorlatban.)
Mit tehet a szülő?
Azon túl, hogy a gyermekénél a Covid-19 megelőzésére törekszik, tisztában kell lennie a Kawasaki-szindrómás panaszok jellegével, és azok fellépésének gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
