Életünk egyik legfontosabb területe a párkapcsolatunk, hiszen az ember társas lény. Ki ne szeretné öreg napjait családban tölteni, vagy egy társ mellett leélni az életét. Az alábbiakban leírok pár dolgot, amelyeket pszichológiai tanulmányaim, ismerőseim, illetve saját párkapcsolataim során tapasztaltam, melyek között voltak nagyon jól működőek, és kevésbé pozitívak.
Először is nézzük meg, mi a minimum, amit tennünk kell ahhoz, hogy ideális társat vonzhassunk. Legtöbb ember arról számol be, hogy akkor találta meg az igazán hozzáillőt, amikor egyedül is jól érezte magát a bőrében. Fontos tehát, hogy összhangban legyünk magunkkal, és egyedül is remekül érezzük magunkat, ne görcsöljünk rá arra, hogy minden áron társra van szükségünk. Mert minél jobban akarunk egy kapcsolatot, annál kevésbé jön össze hosszútávúra. Érdekes megfigyelés, hogy miközben az ismerőseim sorban komoly kapcsolatot akartak, többnyire csak kalandokban volt részük. Én 1-2 rosszul sikerült párkapcsolat után elhatároztam, hogy inkább egy darabig a kalandok érdekelnek, sorban jöttek a komoly kapcsolatra is alkalmas partnerek, akik hosszú távon is szerettek volna velem lenni. Ezzel nem azt mondom, hogy tűzzük ki célul, hogy inkább kalandozunk, abban reménykedve, hogy megtaláljuk az igazit. Az univerzumot amúgy sem lehet becsapni. Ha nem őszintén így érzünk, nem fog működni a történet. A lényeg amúgy is abban áll, hogy ne akarjuk minden áron, hiszen amit nagyon akar az ember nem kaphatja meg, egyrészt mert az“akarom” állapotát vonzza magához, másrészt, mert minél jobban akarja, annál jobban rágörcsöl, és a görcs rossz energiát szül.
Fontos, hogy jól érezzük magunkat, és elengedjük korábbi sérelmeinket, hiszen ha sérültek vagyunk, és nem vagyunk magunkkal kibékülve, hasonló partnert vonzzunk, hiszen hasonló a hasonlót vonzza. Továbbá minél több sérelmet halmozunk fel, annál jobban elkezdjük utálni a másik nemet, amiért nem vonzódnak hozzánk, és amiért nem szeretnek minket. Az pedig a lehető legrosszabb, amit tehetünk. Egy időben nem értettem, hogy miért van az, hogy abnormálisan negatívan viselkednek velem a nők. Mentorom hívta fel rá a figyelmem, hogy a korábbi sikertelenségeim miatt tudat alatt utálom őket, (sőt magammal sem voltam akkori állapotomban kibékülve igazán) és ezért olyan nőket vonzok, akik utálják a férfiakat vagy engem… ez fordítva is működik. Az ilyen sérelmek pedig ezer okból lehetnek. Gyerekkorában fiatalon molesztált valakit a másik nem, vagy hosszú évekig sikertelen volt a párkapcsolataiban, stb.
Fontos tehát, hogy korábbi sérelmeinket megtanuljuk elengedni, és önvizsgálatot tartsunk, feltegyük magunknak a kérdést, miben voltam én a felelős, amiért nem működtek, vagy tönkre mentek a párkapcsolataim? Megcsaltam a partnereim, nem törődtem velük eleget, elhanyagoltam magam, elhíztam és ápolatlan voltam? Egész nap panaszkodtam a partnereimnek? Tudat alatt utálom az ellenkező nemet? Egész nap azt hajtogatom, hogy az összes férfi egy szemét disznó, vagy csak akkor lesz jó nőm, ha sok pénzem lesz? Az energia oda áramlik, ahová a figyelmet fordítjuk, ha azt hajtogatjuk, hogy az összes férfi szemét disznó, vagy hűtlen, hölgyeim, önök szerint milyen férfit fognak az életükbe bevonzani? Vagy ha mi férfiak azt hajtogatjuk, hogy csak akkor lesz szép barátnőm, ha sok pénzem lesz, mert a nők a pénzre mennek… Ezzel két dologban is ártunk magunknak, egyrészt állítunk egy felesleges korlátot, ami esetben a vágyott kapcsolatot a pénztől tesszük függővé, kialakítunk egy blokkot, hogy pénz nélkül tuti nem lesz gyönyörű barátnőm, másrészt, ha esetleg sikerül elérnünk az áhított anyagi célt, vajon milyen nőt fogunk bevonzani? Aki a pénzünkért szeret minket…..?
Tartsunk önvizsgálatot, és vállaljuk a felelősséget, még akkor is ha nehéz, még akkor is ha áldozatnak érezzük magunkat. Ha azt akarjuk, hogy megváltozzanak a körülményeink, előbb önmagunkat kell megváltoztatnunk, belülről kifelé haladva, nem másokat hibáztatva, hanem önvizsgálatot tartva vállalva a felelősséget.
Összefoglalva: hogy megalapozzuk az ideális társ vonzását, kerüljünk harmóniába önmagunkkal. Sportoljunk, érjük el azt a szintet, ahogy a testünkben jól érezzük magunkat, legyünk ápoltak, vegyünk új feszülős ruhákat, amelyek egy sportos, formás testen növelik a szexuális vonzalmat. Engedjük el a sérelmeinket, és legyünk pozitívak, hogy egy lelkileg is egészséges hozzánk illő partnert vonzhassunk. Koncentráljunk arra, amit szeretnénk, ne azt mondogassuk, hogy ebben a partneremben ezt nem szerettem, a másikban meg azt, meg hogy milyen rossz volt a viselkedésük velem. Koncentráljunk azokra a dolgokra, az olyan tulajdonságokra, amelyeket szeretnénk az ideális partnerünkben. Ha meglátunk egy szép párt, ne azt mondjuk, hogy bárcsak nekem lenne ilyen pasim, vagy barátnőm, meg miért neki van, mikor ötször jobban nézek ki, mert ezzel eltaszítjuk magunktól az ideális párunkat. Gondoljunk inkább arra, mikor meglátunk egy másik párt, hogy de jó lesz, ha majd nekem is ilyen társam lesz. Ha egy partnerünkben, akivel találkozunk legalább egy olyan dolog van amit ideális társunkban keresünk, akkor ne bosszankodjunk, hanem adjunk hálát, hogy milyen közel kerültünk álmaink társához.
A pozitivitás és a szeretet megszépít minket, ráncaink kisimulnak, hajunk dús és egészséges lesz, bőrünk ragyogó, mosolyunk varázslatos, tekintetünk igéző. Minél boldogabb vagy annál jobban vonzódnak hozzád más emberek. Bizony a külsőnk is sokkal szebb lehet természetes módon. Ezt sporttal és vonzó öltözködéssel kiegészítve, már is növeltük az esélyeinket az ideális társhoz.
