Az arizonai Jessica Frank és férje pár évvel ezelőtt még nem értett egyet az örökbefogadás kérdésében. Ő volt az, aki ragaszkodott volna hozzá, de a párja teljesen elégedett volt az életükkel úgy, ahogyan van és nem akart változást.
Jessica szülei nevelőszülőkként viselték gondját egy kislánynak, Shailee-nek. A család nagyon szeretett túrázni és egyik hétvégén Jessica szülei elhívták őt, a férjét és a fiukat, hogy tartsanak velük. Shailee is ott volt. Ugyan Jessica már találkozott vele, de a férje akkor látta először.
A túra után egy étteremben pihentek meg és megebédeltek. Ekkor Jessica férjének volt alkalma beszélgetni Shailee-vel, aki megemlítette neki, hogy nagyon vágyik rá, hogy egy család végre örökbe fogadja.
“Azon az éjjelen a férjem azt mondta, hogy itt az ideje, hogy elindítsuk a kérelmünket, hogy nevelőszülőkké válhassunk. Ez márciusban volt, decemberre Shailee már hozzánk költözött, és szerettük volna örökbe fogadni. Ő nem tudott erről semmit, csak azt, hogy a szüleim felmondták a nevelőszülői engedélyüket, ő pedig hozzánk költözött.”
“Amikor megtudtuk az örökbefogadás hivatalos napját, megbeszéltük, hogy nem mondjuk el a gyerekeknek. Hatalmas meglepést szerettünk volna okozni vele. Amikor elérkezett a nagy nap, szokás szerint felébredtünk, elvittük a gyerekeket a suliba és úgy tettünk, mintha ez is csak egy átlagos nap lenne. Két órával az örökbefogadás hivatalos ideje előtt felvettük a gyerekeket a suliból. Annyira ideges voltam, hogy nem úgy fognak elsülni a dolgok, ahogy elképzeltem. Bekapcsoltam a kamerát és azonnal minden aggodalmam elszállt.”
“A reakciója messze túlszárnyalta azt, amire valaha is gondoltam. Egy gyermek, aki már évek óta arra várt, hogy örökbe fogadják. Örökre egy család leszünk és nem is lehetnék boldogabb, hogy ő is közénk tartozik.”
