Megdöbbentő dologra jött rá egy olasz férfi a világ egyik legismertebb, legtitokzatosabb és legösszetettebb alkotásának vizsgálata közben.
Leonardo da Vinci, a Santa Maria delle Grazie kolostorban található freskója az egyik legtöbbek által felismert falfestmény, amelynek megalkotását a 15. század végére datálják (da Vinci 1495-96-ban kezdett neki munkájának).
A festmény Jézus keresztre feszítése előtti napon, tanítványaival töltött utolsó közös vacsoráját mutatja be. Leonardo ábrázolta a tizenkét tanítvány megdöbbenését, amint Jézus bejelenti, hogy egyikük elárulja őt. A festményről évszázadok óta újabb és újabb részletekre derül fény.
Rejtett dalt tartalmaz a festmény
A festmény komplexitása miatt számos ponton vizsgálható és sokféleképpen értelmezhető. Az egyik legérdekesebb felfedezést, amit a képpel kapcsolatban tettek, Giovanni Maria Pala olasz zeneszerző nevéhez kapcsolódik.
Pala vízszintes vonalakat húzott a festmény képére és ahol azok kereszteztek kezeket vagy kenyeret, azokat a pontokat hangjegyek helyeként jelölte meg. Meglepődve jött rá, hogy ebből az általa kreált egyedi kottából, dallamot lehet lejátszani. A dallamot itt lehet meghallgatni.
Az utolsó vacsora mérete 460 x 880 cm és a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor nagy ebédlőjének hátsó falát borítja, habár a helyiség akkoriban még nem ebédlőkén funkcionált.
Sok elképzelést felvetettek az idők során a freskóval kapcsolatban. Ezek közül az egyik az, hogy Jézus jobbján nem János ül, akit fiatal kora miatt ábrázolt da Vinci nőiesként, hanem Mária Magdolna.
Újabb érdekfeszítő felfedezés
Három évvel Pala felfedezése után a vatikáni kutató Sabrina Sforza Galitzia lefordított a festmény “matematikai és aztrológiai” jegyeit egy olyan üzenetté, amely da Vincitől a világ végével kapcsolatosan származik. Galitzia azt állítja, hogy egy apokaliptikus özönvíz árasztja majd el a bolygót 4006. március 21-től november 1-ig.
Leonardo da Vinci zseniális és érdekfeszítő munkássága során számos nyomot és rejtett üzenetet helyezett el alkotásaiban, így nem meglepő ezek jelenléte és még ki tudja, mi mindenre bukkannak rá a kutatók a jövőben.
