2015 januárjában megszületett Richard Johnson kislánya, Persephone és az apa nem is lehetett volna boldogabb. Amit akkor még nem tudott, az az volt, hogy a gyermek anyja, egy hónappal később, el fogja hagyni Persephone-t.
A 21 éves apa el sem tudta képzelni, hogy magára hagyja lányát, agy eldöntötte, hogy egyedül fogja gondját viselni.
Az anya váratlan eltűnés után Richard belépett egy ismeretlen világba. Nem volt kész arra, hogy egyes egyedül neveljen fel egy gyermeket.
Richard úgy döntött, hogy megoszthatja a történetét a Facebook oldalán, és nem telt bele sok idő, hogy a posztja megjelent a Love What Matters oldalán, onnan pedig futótűzként terjedt tovább.
Richard így kezdte a posztját:
“A nevem Richard Johnson, egy csodálatos kislány, Persephone egyedülálló édesapja. Az anyukája körülbelül egy hónappal a születés után elhagyott minket. Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan miért. Az első néhány hétben, amikor már csak Persephone és én voltunk ketten, belebotlottam ebbe az oldalba. Annyira ideges voltam és féltem, mert fogalmam sem volt, mit kell tennie egy egyedülálló apának. Lényegében két ember szerepét kell betöltenem egy személyben. Nem voltam biztos benn, hogy képes leszek rá.”
A továbbiakban leírta, hogy hogyan kezdett neki az egésznek:
“Elolvastam minden újdonsült szülőknek írott könyvet, amit csak találtam, több, mint 1000 órát töltöttem YouTube videókat nézve azzal kapcsolatban, hogyan kell hajat fonni, körmöt lakkozni és megbirkózni a szülői teendőkkel.”
Az oldal megerősítette az önbecsülését, és segített neki áthaladni a kezdeti nehézségeket.
“Mindketten nagyon boldogok vagyunk, és közösen napról napra haladunk és fejlődünk. Persephone jelenleg 10 hónapos, és a barátaim már tőlem kérnek szülői tanácsokat.”
Richard a következő szavakkal zárta posztját:
“Nagyon hosszú utat tettünk meg, a lányom és én, és mindenképpen hálával tartozunk ennek az oldalnak és az itt jelenlévő embereknek. Tehát mindkettőnk nevében köszönöm! Persephone&Richard Johnson”
Ennek a fiatal apának a története is bizonyítja, hogy milyen sokat jelent mások támogatása és mennyi erőt ad a tudat, hogy nem vagyunk egyedül a nehéz helyzetekben. Soha ne feledkezzünk meg embertársainkról!
Kérünk, oszd meg ezt a történetet, ha te is így gondolod!
