Gondoltam, jófej leszek, mondtam, menjen elém, én ráérek, ez az 2-3 perc nem szoroz. Amikor végzett, elindult majd visszalépett és így szólt:
Az alábbi történetet egy budapesti férfi osztotta meg Facebook oldalán, igen tanulságos:
“Ma bementem este a helyi nagy közértbe valami vacsinak valót venni. A sorban én következtem, mögöttem egy melegítős, de tehetős pasi volt, aki folyamatosan szenvedett, hogy sorba kell állni, csak egy energiaitalért jött be. Gondoltam, jófej leszek, mondtam, menjen elém, én ráérek, ez az 2-3 perc nem szoroz.
Amikor végzett, elindult majd visszalépett és így szólt: “Bocsi, de ez olyan jól esett, szar napom van, megengeded hogy kifizessem amit vásároltál?!”
Én: “Köszönöm, de nem szükséges, így is értékelem a gesztust, (és ekkor láttam a sorban utánam levő nénit, aki számolgatta a kezében az aprópénzét amije volt) DE ha megtennéd hogy a hölgynek kifizeted, úgy jobbat cselekedhetnél.”
Ő (elmosolyodott – kicsit csibészesen is): “Hehe… megyek még egy kört.”
Mire végeztem a kasszánál, hozott krumplit a néninek, kolbászt, lisztet, meg pár apróságot, igazából jobban nem néztem meg. “Jó volt az ötlet, legyen szerencséd az életben” – mondta, én is hasonló jót kívántam és hazajöttem. Nem tudom, minek írom ezt ki de tudjátok mit? Néha engedjétek előre az Armani joggingos ideges kopasz embereket a sorban, még jó is kisülhet belőle :D”
Ha tetszett a történet, oszd meg barátaiddal is!
