Vigyázzunk nagyon, hogy mit gondolunk, hiszen a negatív gondolatok az egész életünket beárnyékolhatják. A gondolatoknak teremtő erejük van, éppen ezért, ha valami rosszat gondolunk, akkor azt elő is idézzük.
Koncentráljunk arra, hogy ne használjunk negatív szavakat, ne adjunk teret negatív gondolatainknak. Ha bal lábbal keltünk is fel, inkább mosolyogjunk, meglátjuk ez az egész napunkat befolyásolni fogja.
Ha a negatívnak adunk teret, akkor szép sorban csak negatív történések fognak érni aznap. Tőlünk függ, hogy milyen színben látjuk a világot. Nem állítjuk, hogy a világ szép, és tökéletes, de az, hogy egy adott dolgot milyennek látunk, az csakis tőlünk függ.
A gondolatainkat pedig egyes-egyedül csak mi tudjuk irányítani. Senki sem tud beleszólni abba, hogy mit gondolunk.
A negatív gondolatokat, rossz történéseket csak még inkább tápláljuk azzal, ha energiát fektetünk rájuk.
Ne beszéljünk róluk, ne éljük bele magunkat, egyáltalán ne adjunk teret nekik. Ha tápláljuk őket, akkor csak még inkább növekedni fognak. Persze, könnyű azt mondani, hogy lássuk szebb színben a világot. De mit tegyünk akkor, ha a világ olyan rossz, és kegyetlen?-tesszük fel sokszor a kérdést.
A világ nem fog megváltozni, csak a hozzáállásunkat, és a véleményünket változtathatunk meg. Próbáljuk meg, csak egy napig. Látni fogjuk, mennyivel könnyebb lesz minden, ha nem panaszkodunk, és a felhő mögött megpróbáljuk észrevenni a napot is.
Az életben mindent bizonyos energiák uralnak, vesznek körül. Ha negatív energiákkal vesszük körbe önmagunk, begubózunk, a “nekem úgysem sikerül semmi”-állapotba, akkor bizony, jó, ha tudjuk, hogy nem is fog. Képzeljük el, hogy mit szeretnénk elérni, még ha látszólag képtelenségnek is tűnik, és vonzzuk be az életünkbe. Ha nyugodtak szeretnénk lenni, akkor mondogassuk magunkban reggeltől estig, hogy “nyugodt vagyok”, ha egy új kocsira vágyunk, akkor képzeljük el, és érezzük, hogy benne ülünk a szép, új autónkban.
Az is sokat segíthet, ha az álomképeinket materializáljuk. Például, ha tudjuk, hogy milyen autót szeretnénk, keressünk egy képet róla egy magazinban, vágjuk ki, és nézegessük nap, mint nap. Közben pedig mondogassuk magunkban, hogy “szeretem az új autómat”. Egy idő után meglesz az eredménye a kitartó gondolati munkának. Ha mindig csak arra gondolunk, hogy “nekem úgysem lesz sosem ilyen autóm, mert szegény vagyok”, akkor valóban nem is lesz. Ha a szegény, szerencsétlen oldalunkat erősítjük, akkor azzá is válunk.
Szerző: tudasfaja.com
