A kaszálék könnyen, gyorsan bomló szerves anyag. Olyan zöld hulladék, amelyet sikerrel hasznosíthatunk akár úgy, hogy nem gyűjtjük össze, hanem elterítjük a gyepen, akár úgy, hogy komposztáljuk, vagy mulcsként használjuk.
Az avarszint a talajfelszín és az aktívan fejlődő vegetáció között helyezkedik el. Ha a szerves anyag termelődése gyorsabb, min annak lebomlása, akkor keletkezik. Úgy képzeljük el, hogy lehullott növényi részek pl. levelek hevernek a talajfelszínen lebomlásra várva. A fűkaszalék azonban máshogy viselkedik, gyorsan bomlik.
Fűnyírás
A fentiekből következik, hogy, ha kellő gyakorisággal nyírjuk a füvet, nincs szükség gereblyézésre, a kaszálék összegyűjtésére.
A tavaszi gyors növekedés időszakában akár néhány naponta nyírhatunk. Ami nem is olyan nagy feladata, ha figyelembe vesszük,hogy a karbantartott gyep lenyírása sokkal könnyebb az elhanyagolt gyephez képest.
Törekedjünk a kaszálék egyenletes terítésére. Ezt úgy érhetjük el, ha száraz időben nyírunk füvet éles pengét használva. Egyértelmű, hogy ne gyűjtőkosaras fűnyírót használjunk , illetve olyan gyűjtőkosaras fűnyírót használjunk, amelyről az minden nehézség nélkül, biztonságosan eltávolítható.
A mulcsozó fűnyíró igen hatékonyan lehet a segítségünkre: apróra vágja a füvet. A kések profilja és a ház különleges kialakítása a vágótérben olyan légáramlatot kelt, mely a kaszalékot újra és újra visszatereli a kés forgási sávjába mindaddig, amíg azt a kés finom darabokra nem vágja. A könnyű, apró darabkák pedig már nem kerülnek vissza, hanem ráhullanak a gyepre.
A szétterített kaszálék egyben a talajlakó, szerves anyag bontó mikroorganizmusok táplálékául is szolgál, a szerves anyag lebomlása során a növények számára felvehető formában elérhető táplálékul szolgál. ezzel a talajból kivont tápanyagot mintegy reciklizáljuk. Ha nem gyűjtjük össze a kaszalékot, energiát takarítunk meg.