Tablettákat bekapkodni sokkal egyszerűbb és gyorsabb is, mint gyógyfüveket áztatni vagy tonnaszám enni a gyümölcsöket, nem csoda hát, hogy a számtalan jól működő régi praktikát felváltották a gyógyszerek. Hogy mégis érdemes lenne használni ezeket, az támasztja alá a leginkább, hogy közülük jó néhányat még az orvosok is ajánlanak. Az ABCNews.com összeszedte, melyek ezek, és az is kiderül, miben segíthetnek.
Aszalt szilva
Külföldön mérsékelt népszerűségnek örvend az aszalt gyümölcs, és lehet, hogy eddig ön sem kedvelte meg különösebben, pedig volna miért fogyasztani. Egy 2011-es tanulmány szerint napi 12 darab aszalt szilva elfogyasztása többet segíthet a székrekedésen, mint a mostanában divatos útifű maghéj (psyllium) táplálékkiegészítő. De hogy miért is olyan hatékony az aszalt szilva? Dr. Babai László orvos-természetgyógyász szerint azért, mert sok, vízben nem oldódó rostot tartalmaz, ami megköti a vizet, és ezzel a növeli a széklet víztartalmát. Ez pedig segíti a bélmozgást.
Gyömbér
Bár a gyömbér elsősorban a torokfájás, a köhögés és vírusok elleni harcban ismert fegyver, az ABCNews.com szerint ugyanilyen hatékonysággal bevethető hányinger ellen is. Arra azért ne számítson, hogy körzeti orvosa ezt ajánlja majd önnek, pedig egyébként minden oka meglenne rá, hiszen már több friss tanulmányban is bizonyították pozitív hatásait. Ha terhesség, kemoterápia vagy utazás során fellépő hányingerrel küzd, érdemes kipróbálnia a gyömbért, mert tényleg segít. És hogy miért? „A gyömbér eredményességét két fő hatóanyagának, a gingerolnak és a shogaolnak tulajdonítják, melyek a szerotonin receptorokon keresztül fejtik ki hányingercsökkentő hatásukat” – magyarázta a hatékonyságot a Díványnak dr. Babai, a Budai Endokrinközpont orvos-természetgyógyásza. A gyömbért fogyaszthatja kandírozott formában is, de készíthet belőle teát, lekvárt vagy süteményt is.
Jég
Kézenfekvőnek tűnhet a jeges borogatás használata fejfájás esetén, na de ön például hányszor cseréli le a fájdalomcsillapítót erre a természetes gyógymódra? Pedig egy friss tanulmány szerint igenis érdemes migrén esetén 15 percre némi jeget tenni a nyakunkra, mivel a fő nyaki ütőérben nyomásérzékelő receptorok találhatóak, amik hatással vannak a vérnyomás, a vérkeringés és a pulzus szabályozására. Bónusz tipp: még jobb, ha a jeget összekeveri egy kis sós vízzel, és úgy teszi egy zacskóba.
Kötszerek, ragtapaszok
Ön abban hisz, hogy a sebeket jobb sterilen, lekötve tartani, az anyja szerint viszont inkább hagyni kell szellőzni, mert úgy gyorsabban gyógyul? A vitára végre pontot tehetnek, a jelenlegi álláspont szerint ugyanis ajánlott kötszereket használni, mivel lezárt állapotban könnyebb fenntartani a nedves környezetet, ami elősegíti a sebgyógyulást. Azért arra érdemes figyelni, hogy a seb fertőzött-e, azt ugyanis hiba lezárni, mivel elszaporodhatnak a baktériumok, míg egy steril sebet épphogy azért érdemes lekötni, hogy megakadályozza a baktériumok bejutását.
Vazelin
Az 1800-as években előszeretettel használták a vazelint bőrpanaszokra, mára azonban leszorították a népszerűségi listáról a felkapott krémek – pedig az orvosok máig gyakran használják a sebekre műtétek után. Dr. Stephen Stone, a Southern Illinois University School of Medicine bőrgyógyász professzora szerint a vazelint főleg azoknál alkalmazzák, akik allergiásak az antibiotikumos készítményekre, hiszen kisebb vágások esetén a vazelin is nagyon hatékony gyógyír. „A vazelin nem vízoldékony lipid, így egyfajta ún. szigetelő réteget hoz létre a bőr és a levegő között, ezért pl. akadályozza a sebből a víz elpárolgását. Mindössze annyi a hatása, hogy megfelelő lezártságot biztosítva segíti a gyógyulási folyamatot és a sebet nyugalomban tartani” – magyarázta a vazelin szerepét dr. Babai László.
