A március 17-én életbe lépett árrésstop komoly problémákat okozhat a magyar kiskereskedelemben, különösen a hazai tulajdonú üzletláncok számára – hívta fel a figyelmet Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója az RTL Híradónak adott interjújában.
Véleménye szerint az intézkedés nem fenntartható, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat. Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szintén aggodalmát fejezte ki, kiemelve, hogy a kisebb és közepes üzletek hátrányba kerülhetnek, miközben a vásárlók a nagyobb diszkontláncokba áramlanak majd az alacsonyabb árak miatt.
A boltláncok korlátozásokat vezetnek be
A kormány intézkedése miatt több kiskereskedelmi lánc is mennyiségi korlátozásokat vezetett be, hogy minimalizálják a veszteségeiket és biztosítsák a termékek elérhetőségét. A következő üzletek jelentették be az új szabályokat:
Spar
- Mérendő termékek esetében: maximum 3 kg
- Egyéb termékek esetében: maximum 10 darab
- 1 literes / 1 kilogrammos vagy nagyobb kiszerelésű termékek esetén: maximum 10 liter / 10 kg
Lidl
Az árrésstoppal érintett termékeket nem lehet vásárolni áfás számlára
Tesco
Tejből egy kartonnal lehet vásárolni
Tejtermékekből (minden terméktípusból) maximum 4 darabot lehet venni
Az árrésstop főbb szabályai
Az árrésstop a következő fontos korlátozásokat vezette be:
Az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10% lehet.
Ha egy terméket egy üzlet 2025 januárjában nem forgalmazott, akkor az utolsó elérhető havi árrés mértéke az irányadó.
A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat.
A rendelet május 31-ig marad hatályban, és azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek éves bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot.
Az érintett termékek listája
Az árrésstop 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik, többek között:
Húsok: csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamell, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, sertészsír, párizsi
Tejtermékek: UHT tehéntej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), ESL tehéntej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), vaj, tejföl, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, trappista sajt, tehéntúró, margarin
Egyéb alapvető élelmiszerek: napraforgó- és repceolaj, finomliszt, rétesliszt, kristálycukor, fokhagyma, étkezési burgonya, friss tojás
A szabályozás szerint ezeknek a termékeknek folyamatosan elérhetőnek kell maradniuk, legalább a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén.
A szabályozás megszegése esetén kiszabható bírságok
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalból ellenőrzi a rendelet betartását. A jogsértések esetén bírságok kiszabására kerülhet sor, amelyek a következők:
Az árrés túllépése esetén: 5 millió forintos bírság termékkategóriánként.
A saját márkás termék arányának túllépése esetén:
- 0–10 százalékpontos túllépés: 500 ezer forint
- 10–50 százalékpontos túllépés: 1 millió forint
- 50 százalék feletti túllépés: 2 millió forint
Készlethiány esetén:
0–10 százalékos hiány: 500 ezer forint
10–50 százalékos hiány: 1 millió forint
50 százalék feletti hiány: 2 millió forint
Súlyos jogsértések esetén: az üzlet működésének felfüggesztése 1 naptól fél évig.
Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ám ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és akár napi többszöri bírság kiszabására is sor kerülhet. Amennyiben a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, az 1 millió forintos bírságot von maga után.
Mit jelent mindez a vásárlók számára?
A szakértők szerint az árrésstop több negatív hatással is járhat: A kisebb boltok bezárhatnak, mivel nem tudják kigazdálkodni az alacsonyabb árréseket. A választék csökkenhet, mivel a kereskedők kevésbé helyezik előtérbe a kevésbé jövedelmező termékeket. A nagyobb üzletekbe áramolhatnak a vásárlók, ami a kisebb és közepes boltok forgalmának visszaeséséhez vezethet.
A következő hónapokban kiderül, hogy az árrésstop hosszú távon milyen hatással lesz a magyar élelmiszerpiacra, és hogy a kereskedelmi szereplők milyen további intézkedésekkel reagálnak az új szabályozásra.
