Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) komoly aggodalmát fejezte ki az új árrésszabályozás miatt, amely szerintük csökkentheti a választékot, megszüntetheti az akciókat, és növekvő importot eredményezhet.
A szervezet hangsúlyozza, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, hanem a működési költségek fedezésére szolgál, miközben az élelmiszergyártók továbbra is kiemelkedő nyereséget realizálnak.
Az árrés és a kereskedelmi költségek
Az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai szerint az árrésből fedezik: közel 50 ezer magyar munkatársuk bérét, a piaci áron fizetett rezsit,a közterheket, az adókat, köztük a 4,5%-os kiskereskedelmi adót, amely éves szinten közel 300 milliárd forintot jelent.
Ez az összeg, amelyet a kereskedők befizetnek a költségvetésbe, egyébként az árak csökkentésére és akciókra is fordítható lenne, ami enyhíthetné a magyar családok terheit.
A kereskedők vesztesége és a gyártók nyeresége
Az OKSZ szerint a kiskereskedelmi szektor nagy része évek óta veszteséges vagy minimális nyereséggel működik, miközben az élelmiszergyártók jelentős profitot realizálnak. Az árrésstop szabályozás rájuk nem vonatkozik, így a terhek kizárólag a kereskedőket érintik.
Tévhitek az élelmiszerárakról
Az OKSZ szerint a médiában megjelent árak sok esetben nem tükrözik a valóságot. Az online árfigyelők adatai szerint például:
Az 1,5%-os UHT tej fogyasztói ára 315 forint körül alakul, nem pedig 550-600 forint.
A tojás (M, 10 db/doboz) átlagosan 10%-os árréssel kerül forgalomba.
A vaj árrése 11% körül, míg a tejföl árrése 16% körül mozog.
Az OKSZ szerint az intézkedés az import növekedéséhez vezethet, ami hosszú távon a magyar agrárium szereplőit is nehéz helyzetbe hozhatja. A szövetség arra is rámutatott, hogy más országokban, például Szerbiában és Romániában az árrésszabályozás nemcsak a kereskedőkre, hanem a beszállítókra és termelőkre is vonatkozik.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség többször kérte, hogy az árszabályozás kapcsán versenyjogi garanciák legyenek, és hogy a szereplők egyeztethessenek egymással. Egyelőre azonban ilyen garanciákat nem kaptak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) közleménye szerint a kormány folyamatosan egyeztet az érintett kereskedőkkel a profitplafon végrehajtásáról.
A minisztérium kiemelte, hogy az intézkedés csak az évi 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik, és célja, hogy a vásárlók számára kézzelfogható árcsökkenést eredményezzen.
Az új szabályozás március 17-én lép hatályba, így a vásárlók hétfőtől tapasztalhatják annak hatását.
A kormányzat várakozásai szerint az intézkedés az érintett 30 termékkategóriában átlagosan több mint 10%-os árcsökkenést hozhat.
