A környezetvédelem és hulladékgazdálkodás terén jelentős változások várhatóak Magyarországon, miután az Energiaügyi Minisztérium a közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a tervezett szabályozásokat.
A legnagyobb változásokat a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok emelkedése, valamint a hulladékelhelyezés ügyében bevezetett szigorúbb intézkedések jelentik. A cél a környezetszennyezés csökkentése és a szabályozások betartatásának hatékonyabbá tétele.
A környezetvédelmi bírságok drámai emelkedése
A tervezett változások szerint az egyik legszembetűnőbb módosítás a környezetvédelmi bírságok jelentős növelése. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye alapján a bírságok összege minimum kétszeresére, de akár negyvenszeresére is emelkedhet a jövőben, attól függően, hogy a jogsértés milyen mértékű.
A vállalatok számára különbséget tettek a magánszemélyek, a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok között is.
A legnagyobb változást a környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező vagy az előírásokat nem betartó vállalkozások tapasztalhatják. Amennyiben egy vállalkozás nem rendelkezik a szükséges környezetvédelmi engedéllyel, a napi bírság összege 100 ezer forintról akár 1 millió forintra is emelkedhet.
A kis- és középvállalkozások számára kiszabható bírságok 500 ezer és 20 millió forint között mozoghatnak, míg a nagyvállalatok esetében a bírság mértéke a vállalkozás előző évi nettó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet.
A másik fontos változás, hogy a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások adatainak nyilvánosságra hozatalát is tervezi a kormány.
Ha egy vállalkozás a környezetvédelmi hatóság által kiszabott büntetés mértéke meghaladja az évi 50 millió forintot, vagy természetes személyek esetében 10 millió forintot, akkor a vállalkozás neve és a szabályszegés ténye a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) kerül, és a vállalat nevét a környezetvédelmi hatóság közzéteszi a tárca honlapján.
Ez a lépés lehetőséget ad a társadalomnak arra, hogy azonosíthassa azokat a vállalkozásokat, amelyek komoly környezeti kockázatot jelentenek, és így hatékonyabban tudják ellenőrizni és követni a szabályszegéseket.
Azok a vállalkozások, amelyekre ezt a szankciót alkalmazzák, egyúttal el is lesznek tiltva a további környezetszennyező tevékenységek folytatásától a jogsértés fennállásáig.
Hulladékgazdálkodás: helyszíni bírságok és magasabb bírságösszegek
A hulladékgazdálkodási bírságok terén is jelentős változásokat hoz a javasolt rendelet. A hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben a hatóságok mostantól helyszíni bírságot is kiszabhatnak. Az ilyen típusú bírságok célja, hogy a hulladék illegális lerakása minél gyorsabban és hatékonyabban visszaszoruljon.
Az új szabályozás kedvező hatást gyakorolhat a környezet védelmére, és jelentős mértékben csökkentheti az illegálisan lerakott hulladékok mennyiségét, amelyek évről évre súlyos környezeti problémákat okoznak.
Csatornabírságok és vízvédelem
A tervezett szabályozás részeként a csatornabírságok mértékét is emelni fogják, különösen a felszíni vizek védelmére vonatkozóan. Ha a szennyvízkibocsátás meghaladja a megengedett határértéket, akkor a csatornabírság összege a jelenlegi kétszeresére nő.
A kormány a vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme érdekében lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a vízszennyezést, és fenntartja a természetes vízkészletek tisztaságát.
A kormány a természeti értékeink megőrzése és fenntartása mellett vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvízkibocsájtókat.
A környezetvédelmi szabályozás és hulladékgazdálkodás szigorításának célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági fejlődést és a környezet megóvását.
A tervezett változások azokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket érinthetik, akik nem tartják be a környezetvédelmi normákat. A megnövekedett bírságok, valamint a nyilvánosságra hozott adatkezelés és a helyszíni bírságolás bevezetése mind azt célozza, hogy hatékonyabbá váljon a környezetvédelmi szabályok betartása, és csökkentse a káros környezeti hatásokat.
A kormányzat célja, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljon, és a 2050-es célkitűzéseket is figyelembe véve tovább erősítse a környezetvédelmi intézkedéseket.
