Január 1-jétől jelentős változásokat vezettek be a magyar boltokban, amelyek az élelmiszeripari termékek csomagolására vonatkoznak.
Az új szabályozás értelmében a diófélék és szárított gyümölcsök esetében is kötelezővé vált a származási ország megjelölése. A törvényi előírások az Európai Unióban is érvényesek, és céljuk, hogy növeljék a vásárlók tájékozottságát, valamint megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését.
A származási ország kötelező feltüntetése
Az új szabályozás legnagyobb változása, hogy januártól a diófélék, mint a mandula, mogyoró, pisztácia, gesztenye, valamint a szárított gyümölcsök, mint az aszalt szilva és citrusfélék esetében is kötelező feltüntetni a származási országot a csomagoláson.
Az előírás a legnagyobb forgalmú termékekre vonatkozik, és célja, hogy a vásárlók könnyen megismerkedhessenek a termékek eredetével.
A származási ország nevét a csomagolás jól látható, olvasható és kitörölhetetlen módon kell feltüntetni. Az új szabályozás a keveréktermékekre is vonatkozik, így ha több különböző országból származó alapanyagot tartalmaz a termék, akkor azokat egyértelműen kell jelezni.
Az ömlesztett termékek esetében a származási országot a boltokban is egyértelműen, jól látható helyen kell feltüntetni, így a vásárlók számára biztosítva van, hogy az információk a vásárlás előtt elérhetőek legyenek.
A változások hátterében a fogyasztók védelme és a vásárlói tájékoztatás áll. Az Európai Unió adatai szerint a származási ország feltüntetése segíthet abban, hogy a vásárlók tájékozott döntéseket hozzanak a termékekről, és elkerüljék a csalásokat, amelyek gyakran előfordulhatnak, különösen az online vásárlások során.
A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szerint a származási ország feltüntetése nemcsak a vásárlók jogainak védelmét szolgálja, hanem az élelmiszerbiztonságot is növeli.
A gyártók 2024 végéig még használhatják a régi csomagolóanyagokat, amelyek nem felelnek meg az új előírásoknak. Azonban az ilyen csomagolású termékek a lejárati idejükig még forgalomban maradhatnak.
Az új szabályozás érvényesítése 2025-től kötelezővé válik, és minden termékcsomagoláson szerepelnie kell az ország megnevezésének. A változás érinti az egész élelmiszeripart, és különösen azoknak a termelőknek, akik különböző országból származó alapanyagokat használnak a termékeik előállításához.
A származási ország feltüntetése nem csupán jogi előírás, hanem fontos eszköze a fogyasztói bizalom növelésének. A vásárlók sokszor kíváncsiak arra, hogy honnan származnak a megvásárolt termékek, és ezt az információt könnyen hozzáférhető formában kell biztosítani számukra.
A megfelelő tájékoztatás hozzájárul a vásárlói döntésekhez, különösen azoknál a termékeknél, amelyek esetében a származási hely fontos szempont lehet, például a minőség, az ár és a fenntarthatóság szempontjából.
A származási ország feltüntetésének kötelezővé tétele az élelmiszeripari termékek piacán segíthet abban is, hogy a termelők és a gyártók felelősségteljesebben válasszanak alapanyagokat, és figyeljenek a helyi és nemzetközi előírásokra. A változás növeli a termékek átláthatóságát, és hozzájárul a biztonságosabb fogyasztói döntésekhez.
A 2025-től kötelező származási ország feltüntetési előírások jelentős változást hoznak a magyar boltokban. Az új szabályozás célja, hogy biztosítsa a vásárlók tájékozottságát és védelmét, miközben elősegíti az élelmiszeripar tisztességes működését.
A változás érinti az egész élelmiszerforgalmazást, és különösen a diófélék, szárított gyümölcsök és egyes keveréktermékek esetében válik kötelezővé a származási ország pontos feltüntetése.
A vásárlók számára ez az új szabályozás nemcsak jogi előnyt jelent, hanem segít a megalapozottabb vásárlási döntések meghozatalában.
