2025-től a kormány jelentős változtatásokat tervez bevezetni az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) szabályaiban, amelyek célja, hogy még inkább elősegítsék a hosszú távú energiamegtakarításokat és a fenntarthatóbb, zöldebb jövőt.
Az új szabályozás várhatóan komoly hatással lesz a lakossági programokra, különösen a padlásszigetelési és egyéb épületenergetikai korszerűsítési projekteket illetően.
Az átalakított rendszer az energiaszolgáltatók és -kereskedők számára új kötelezettségeket jelent, miközben a lakossági kivitelezők számára is új lehetőségek nyílnak.
Az új módosítások legfőbb célja, hogy a közlekedés zöldítése és a lakóépületek energiahatékonyságának javítása terén tartós energiamegtakarítást érjenek el.
Az átalakított EKR-rendszer lényeges eleme, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a hosszú távú hatással bíró projektekkel kapcsolatos energiamegtakarításokra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak azok a beavatkozások és fejlesztések számítanak hitelesített energiamegtakarításoknak, amelyek 6 évnél hosszabb élettartamú hatást fejtenek ki.
A szemléletformálási eszközöket és rövidtávú projekteket ezzel egyidejűleg kizárják a rendszerből, ezzel biztosítva, hogy a program a valóban tartós hatású fejlesztéseket támogassa.
A tervezett változások egyik legfontosabb eleme, hogy az energiaszolgáltatók és -kereskedők számára az eddigi 0,5%-os éves energiamegtakarítási kötelezettség mértéke 2025-től 2027 végéig 1,4%-ra emelkedik.
Ez várhatóan új lendületet ad az ingyenes lakossági programoknak, mint például a padlásszigetelési és ablakcserélési programoknak, amelyek során a kivitelezők nagyobb mértékű energiamegtakarítást érhetnek el a lakosság körében.
A kormány a társadalmi egyeztetést követően azt tervezi, hogy a változásokat már 2025 második felétől célzottan segítheti a lakóingatlanok energiahatékonyságának fejlesztését.
Ez különösen fontos a lakossági épületenergetikai fejlesztéseket támogató projektek számára, amelyek az energiamegtakarítás mellett a rezsiterhek mérséklésében is kulcsszerepet játszhatnak. A közeljövőben ez a rendszer bátorítani fogja a családokat, hogy részt vegyenek a korszerűsítési programokban, amelyeket az energiaszolgáltatók és a kormány együttműködésével valósítanak meg.
Az új EKR szabályozás egyik érdekes eleme, hogy az Energiaszolgáltatók és -kereskedők által végzett energiamegtakarításoknak megfelelően hitelesített energiamegtakarítást (HEM) ezentúl állami vevő is megvásárolhatja.
A HEM-ek piaci kereskedésének előmozdítása érdekében tranzakciós díjat kell fizetniük azoknak, akik bilaterális átruházást hajtanak végre. A kormány ezzel kívánja biztosítani, hogy a piacon az energiahatékonyságot növelő fejlesztések valódi gazdasági haszonnal járjanak.
A HEM-eket most már az állami szektor is vásárolhatja, így erősödhet a közszolgáltatók és az ipari vállalkozások közötti tranzakciók volumene, és új lehetőségek nyílhatnak a közbeszerzési pályázatok, valamint a nemzetközi kereskedelmi tranzakciók területén is.
A kormány célja, hogy az új EKR-modell hatékonyabbá tegye a piaci alapú energiahatékonysági fejlesztéseket, ezzel ösztönözve a magyar gazdaság élénkítését és a hazai építőipar fellendítését.
Az új szabályozás kedvező hatással lesz a lakossági programokra, és segíthet a családok rezsiterheinek további mérséklésében is.
A kormány törekvése szerint a változások révén Magyarország energiafüggetlensége is erősödhet, mivel az energiahatékonysági fejlesztések hozzájárulnak az ország környezeti terhelésének csökkentéséhez.
A 2021 óta működő EKR-rendszer eddigi eredményei alapján az új szabályok segíthetnek abban, hogy a kormány elérje 2030-ra kitűzött 336 petajoule energiamegtakarítást. A közlekedési szektor és az épületek energiahatékonyságának javítása terén várhatóan komoly előrelépés történik majd, így a következő években még inkább érezhető lesz a változás a lakosság mindennapi életében.
A 2025-ben bevezetésre kerülő radikális változtatások az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben komoly hatással lesznek a lakossági és ipari energiahatékonysági programokra egyaránt.
Az új szabályozás kedvezőbb lehetőségeket kínál a családok számára, és erősíti a piaci alapú fejlesztéseket. A változtatások célja, hogy Magyarország a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség terén jelentős előrelépést tegyen, miközben az építőipart és a gazdaságot is élénkíti.
