A Magyar Nemzeti Bank (MNB) januárra várt 5%-os infláció helyett 5,5%-os drágulást mért, amely még a monetáris politika irányítóit is meglepte.
A legfrissebb statisztikai adatok egyes gazdasági mutatókat vártnál magasabb szinten mutattak, és az infláció folyamatosan fennálló kihívásokat jelzett a háztartások és a gazdaság számára.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy a januári 5,5%-os infláció lehetett a csúcspont, és februártól már kedvezőbb folyamatokra számíthatunk.
Virág Barnabás a HírTV Szaldó című műsorában részletesen kifejtette, hogy a januári infláció magasabb üteme több tényező együttes hatásának köszönhető. Az árfolyamhatások, az energiaárak emelkedése, valamint az élelmiszerárak drágulása mind hozzájárultak a meglepő adat kialakulásához.
Különösen az energiaárak és az élelmiszerárak, például a tejtermékek és az étkezési olaj áremelkedése játszott kulcsszerepet a januári inflációban.
Virág Barnabás kiemelte, hogy a piaci szolgáltatások meglepően magas ütemben drágultak, ami szintén hozzájárult a vegyes inflációs kép kialakulásához.
A globális energiaárak emelkedése, különösen az európai gázpiacon, tovább növelte a költségeket, amelyek a hazai piacon is éreztették hatásukat.
Az energiaárak növekedése és az élelmiszerárak drágulása tehát közvetlenül befolyásolta az infláció mértékét, és ahogy Virág Barnabás elmondta, ezen tényezők együttes hatása vezetett a vártnál magasabb januári inflációhoz.
Bár a januári infláció meghaladta a várakozásokat, Virág Barnabás határozottan állította, hogy februárra már kedvezőbb folyamatok következhetnek. Az MNB alelnöke optimista várakozásokkal tekint a jövőre, és arra számít, hogy februárban már pozitív jelek mutatkoznak majd az infláció csökkenésében.
Az MNB januári inflációs előrejelzése 5%-os drágulással számolt, így az 5,5%-os emelkedés meglepetést okozott, de az alelnök szerint az inflációs ütem 2023-ban csökkenthető, és a piaci dinamika stabilizálódhat.
A januári infláció legnagyobb része az élelmiszerárak emelkedéséből származott. Az étkezési olaj és tejtermékek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, de más alapvető termékek is jelentős áremelkedéseken mentek keresztül.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az élelmiszerpiacon tapasztalható áremelkedés különösen 2022 végén és 2023 elején volt erőteljes, és az inflációs adatokat ez is jelentősen befolyásolta.
Az energiapiac áremelkedése szintén meghatározó tényezőként jelentkezett. A gázárak emelkedése és az energiaellátás változásai erőteljes hatással voltak az infláció alakulására, mivel a magasabb energiaárak a háztartások és a vállalkozások költségeit is növelték.
Virág Barnabás elmondta, hogy a 2025-ös inflációs előrejelzés az MNB legutóbbi jelentésében 3,3–4,1%-os sávban szerepelt, és a jegybank várakozásai szerint az infláció éves átlagban a sáv tetején, 4%-os szinten alakulhat.
Az éves inflációs cél eléréséhez az MNB és a kormány szoros együttműködésére van szükség, hogy a gazdaság további stabilizálódása és a pénzügyi intézkedések segíthessék a költségvetési tervek betartását.
Euró bevezetése: nemzetstratégiai kérdés
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a műsorban az euró bevezetésével kapcsolatban is beszélt. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése nemcsak gazdasági, hanem nemzetstratégiai kérdés is, amely a magyar gazdaság jövőjét meghatározza.
Elmondta, hogy Magyarország csak akkor csatlakozhat az eurózónához, ha a gazdasági fejlettsége eléri az EU átlagának 90%-át, és csak akkor kerülhet sor a közös európai fizetőeszköz bevezetésére, ha a gazdaság erős és felkészült.
Virág Barnabás egyetértett a miniszterelnöki állásponttal, amely szerint a túl korai euróbevezetés kockázatos lehet, és jelentős gazdasági következményekkel járhat, ha a gazdaság nincs kellően felkészülve.
A januári 5,5%-os infláció meghaladta az MNB várakozásait, de Virág Barnabás optimista kilátásokkal tekint februárra, amikor már kedvezőbb inflációs trendek várhatóak. Az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a piaci szolgáltatások drágulása jelentős hatással volt a mutatóra, de a jegybank 2025-re 3,3–4,1%-os inflációt vár.
A gazdasági felkészültség és az euró bevezetése szintén kulcsfontosságú kérdések, amelyek meghatározzák Magyarország jövőbeli gazdasági stabilitását és fejlődését.
