A szabadság kiadásával kapcsolatban a magyar munkajogban számos főszabály érvényesül, ugyanakkor egészen speciális, olykor meghökkentő rendelkezések is találhatók.
Ezeket járta körül szakértők segítségével a Pénzcentrum, rávilágítva a legfontosabb tudnivalókra. Gondolta volna például, hogy még egy gyárban kitört tűz sem minden esetben indokolhatja egy szabadságát töltő munkavállaló visszahívását? Vagy hogy a 2024. december 30. és 2025. január 7. közötti szabadság már az idei évben kiadottnak minősülhet?
A már kiadott szabadságot a munkáltató kizárólag kivételesen fontos és súlyos indokkal szakíthatja meg, amit köteles alaposan indokolni – mondta el Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Például egy gyár működtetéséért felelős munkavállaló esetében a kárelhárítás vagy kárfelmérés indokolhatja a szabadság megszakítását.
Azonban különleges helyzetekben, például apasági vagy szülői szabadság esetén a munkáltató nem hívhatja vissza a dolgozót, még ilyen esetekben sem. Emellett a munkáltatónak meg kell térítenie a szabadság megszakításával kapcsolatosan felmerült károkat és költségeket, valamint megfelelő pótlékot is köteles fizetni.
Év végi „átvitel”?
Jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatra hagyták a szabadságuk megkezdését: a magyar munkajog lehetőséget biztosít arra, hogy a 2024. december 30-án kezdett szabadság már idei szabadságnak minősüljön, még akkor is, ha annak egy része 2025-re esik át.
Főszabály szerint a munkáltatónak az éves alapszabadságot – amely húsz munkanap – a tárgyévben kell kiadnia. Ehhez járulnak hozzá az életkor és élethelyzet alapján járó pótszabadságok, például egy hároméves ikrekkel rendelkező, 33 éves munkavállalónak évi plusz nyolc nap pótszabadság jár.
Fontos változás azonban, hogy 2025. január 1-jétől az apasági szabadság kivétele a gyermek születését követő négy hónapon belül lehetséges lesz az eddigi két hónap helyett. Továbbá a szülői szabadság esetében (amely 44 munkanapot jelent) nincs kötelezettség az adott évben történő kiadásra.
Az év végi „leállás” idején a munkáltatók gyakran döntenek arról, hogy kötelező szabadságra küldik a dolgozóikat. Ennek megtervezésekor fontos, hogy a munkáltató köteles évente legalább 14 egybefüggő nap szabadságot biztosítani a dolgozóinak, amelybe beleszámítanak a hétvégék és ünnepnapok is. Ha azonban a dolgozónak már nincs szabadsága, az állásidő szabályai szerint kell őt díjazni.
Speciális szabályok és változások 2025-ben
A magyar munkajog számos speciális rendelkezést tartalmaz a szabadságok átvitelére vonatkozóan. Például, ha egy munkaviszony október 1. után kezdődik, a szabadság március 31-ig adható ki a következő évben. Hasonlóképpen, a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságok is átvihetők következő évre, amennyiben erről külön megállapodás születik.
Egyes munkavállalók, például akik földalatti munkát végeznek, vagy ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, évente plusz öt nap pótszabadságra jogosultak. Ugyanez érvényes a megváltozott munkaképességű dolgozókra, akik egészségi állapotuk alapján kapják ezt a kedvezményt.
A szabadságok körüli szabályok komplexitása miatt a szakértők azt javasolják, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók időben tájékozódjanak a lehetőségeikről és kötelességeikről, elkerülve az év végi kapkodást.
