Egy friss kutatás szerint a mostani munkaképes korosztály tagjai egyre pesszimistábban tekintenek a nyugdíjas éveikre. Nem csupán az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt aggódnak, hanem úgy vélik, a nyugdíjas időszak sem a pihenésről fog szólni számukra – sokan úgy érzik, továbbra is dolgozniuk kell majd a megélhetésük biztosításáért.
Az aggályok nem alaptalanok, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőtt Magyarországon a nyugdíj mellett dolgozók száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben még közel 35 ezer 65–74 év közötti személy dolgozott, 2022-re azonban ez a szám már meghaladta a 110 ezret, ami több mint háromszoros növekedést jelent.
A nemek arányát tekintve a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők. Ez a trend összhangban van a nemzetgazdasági statisztikákkal, de tovább erősíti azt a félelmet, hogy a jövő nyugdíjasai számára a pihenés luxus lehet.
A kutatás szerint a mai fiatalok közel 27%-a már most úgy véli, hogy nyugdíjas éveiben is munkát kell vállalnia a biztos megélhetés érdekében. Ez az arány egy év alatt 6%-kal nőtt. A megkérdezettek – akik a 30–59 éves korosztályból kerültek ki – átlagosan 69 éves korukra teszik a nyugdíjba vonulás várható időpontját, és sokan tartják valószínűnek, hogy a nyugdíjkorhatár a közeljövőben eléri a 70 évet.
Magyarországon 2014 óta törvény szabályozza a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedését. Az alábbiak szerint alakult a nyugdíjba vonulás időpontja az egyes korosztályok számára:
- 1952-ben születettek: 62 éves kor betöltését követő 183. napon,
- 1953-ban születettek: 63 éves kor betöltését követően,
- 1954-ben születettek: 63 éves kor betöltését követő 183. napon,
- 1955-ben születettek: 64 éves kor betöltését követően,
- 1956-ban születettek: 64 éves kor betöltését követő 183. napon,
- 1957-ben vagy később születettek: 65 éves kor betöltését követően.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2016-os elemzése szerint az állami nyugdíjrendszer akkor még fenntartható volt, azonban azóta számos változás történt, például a 13. havi nyugdíj bevezetése is növeli a terheket. Az MNB előrejelzései szerint már a 2030-as évek közepén jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák, amik a nyugdíjkorhatár további emeléséhez vezethetnek.
A becslések alapján 2030-ban akár 66 év, 2040-ben pedig 67 év is lehet az állami nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az 1973-ban vagy azután születettek már így kell, hogy kalkuláljanak. A fiatalabb generációk egyre inkább tudatosak, hiszen a saját megélhetésük biztosítása érdekében előre gondolkodnak, de sokan tartanak attól, hogy a nyugdíjas éveik sem a pihenésről szólnak majd.
A jelenlegi helyzet arra ösztönözheti az aktív munkavállalókat, hogy időben kezdjék el a pénzügyi tervezést. Az öngondoskodás – például nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), önkéntes nyugdíjpénztár vagy életbiztosítás formájában – kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy nyugdíjas éveiket anyagi biztonságban tölthessék. Az állami nyugdíjrendszer jövője bizonytalan, így az egyéni előrelátás szerepe még inkább felértékelődik.
