2025-ben a magyar nyugdíjasokat számos fontos változás érinti, azonban a nyugdíjkorhatár és a nők kedvezményes nyugdíjának szabályai továbbra is változatlanok maradnak.
A nyugdíjjal kapcsolatos új szabályozások és emelések ugyanakkor számos kérdést vetnek fel, és érdemes tisztában lenni a pontos számítási alapokkal, valamint a reformokkal.
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a NyugdíjGuru News legfrissebb bejegyzésében.
Nyugdíjkorhatár 2025-ben
A nyugdíjkorhatár 2025-ben is 65 év lesz, így azok, akik 1960. január 1. és december 31. között születtek, jövőre tölthetik be a nyugdíjkorhatárt.
Fontos megjegyezni, hogy bár a nyugdíjkorhatár nem változik, a nyugdíjigénylés feltételei rugalmasabbak, tehát ha valaki már korábban teljesítette a szükséges szolgálati időt, de még nem kérte a nyugdíját, 2025-ben bármikor igényelheti azt.
A nők kedvezményes nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíja 2025-ben sem változik. A nők akkor kérhetnek nyugdíjat a 65 éves korhatár előtt, ha legalább 40 év jogosító időt szerzettek, és ezen belül legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idővel rendelkeznek.
Az édesanyák számára kedvezményes feltételek is adottak: ha öt vagy több gyermekük van, akkor az 32 év munkával szerzett szolgálati időt maximum 7 évvel csökkenthetik, egy-egy évvel gyermekeik után.
A legnagyobb félreértés ezzel kapcsolatban az, hogy sokan azt gondolják, elegendő csupán a 32 év munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Azonban ez csak akkor érvényes, ha az összes jogosító idő legalább 40 év.
A nők kedvezményes nyugdíjára a 2024-es nyugdíjkassza 7,76%-át, azaz 467 milliárd forintot fordítottak, 2025-ben pedig a várható költség 490,6 milliárd forint, ami a 2025-ös teljes nyugdíjkassza 7,48%-át teszi ki.
Nyugdíjmegállapítás 2025-ben
A nyugdíjak összegét 2025-ben új valorizációs szorzók alapján számolják ki, amelyek várhatóan 13,7%-kal magasabbak lesznek a 2024-es szorzóknál. A pontos számítási alapok március-április környékén kerülnek véglegesítésre.
Nyugdíjemelés 2025-ben
A 2025. január 1-jén esedékes nyugdíjemelés 3,2%-os lesz, amit a költségvetési törvény alapján az infláció előrejelzésére alapozva határoztak meg. Ez körülbelül 200 milliárd forint többletet jelent a költségvetés számára, amit a nyugdíjasok közvetlenül fogyasztásra (élelmiszer, gyógyszer, energia) költenek, így az emelés több mint egyharmada visszaáramlik az államkasszába áfán, jövedéki adón és más közvetett adókon keresztül.
Azonban, ha az infláció 2025 első nyolc hónapja alatt magasabb lesz, mint a 3,2%-os előrejelzés, akkor kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra is sor kerülhet novemberben.
13. havi nyugdíj
2025-ben a februári nyugdíjjal együtt fizetik ki a 13. havi nyugdíjat is, amely a februári nyugdíj teljes összegével egyező juttatás. A költségvetési vonzata 487 milliárd forint körüli lesz, amit a nyugdíjasok közvetlenül fogyasztásra használnak fel. A szabályozásban egy kis módosítás is történt: 2025-től a 13. havi nyugdíjat azok kaphatják meg, akik a megelőző év legalább egy napján nyugdíjasok voltak, és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lenniük.
A januárban elhunyt nyugdíjasok családtagjai 2025-től már nem jogosultak a 13. havi nyugdíjra.
Nyugdíjprémium 2025-ben
Ha a 2025-ös GDP növekedés meghaladja a 3,5%-ot, akkor novemberben nyugdíjprémiumra is sor kerülhet, amely a GDP növekedésének mértékétől függően egynegyed nyugdíjat, legfeljebb 20 ezer forintot jelenthet. Az idei évhez hasonlóan azonban nem valószínű, hogy a prémium a legszegényebb nyugdíjasokat célzó szolidaritási intézkedésekre kerülne felhasználásra.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett végzett munkavégzés jövőre is járulékmentes lesz, tehát nem kell fizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Azonban, bár nem kell járulékot fizetni, a nyugdíj melletti munkavégzés nem növeli a nyugdíj összegét. A munkavégzés a szociális hozzájárulási adó alól is mentes marad, tehát a munkáltatóknak is előnyös, ha nyugdíjas munkaerőt alkalmaznak.
Fontos, hogy közalkalmazottak és közszolgálati dolgozók esetén a nyugdíj a jogviszony ideje alatt szünetel, kivéve a szociális, gyermekvédelmi, oktatási területen dolgozókat, akiknek lehetőségük van a nyugdíj mellett dolgozni. Az egészségügyi dolgozók számára pedig továbbra is rendelkezésre áll a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés.
Bár a kormányzat 2025-re nyugdíjreformot tervezett, ennek bevezetése továbbra sem várható. Az idősödő társadalom problémáira választ adó reformok egyelőre váratnak magukra, de biztos, hogy a következő években újabb változások jönnek a nyugdíjrendszerben. Az alapvető nyugdíjemelési szabályok azonban 2025-ben nem változnak.
A magyar nyugdíjasok jövője tehát bizonytalan, de a legfontosabb változások már most is ismertek, és érdemes előre felkészülni rájuk. A nyugdíjkorhatár, a nők kedvezményes nyugdíja, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíj melletti munkavégzés továbbra is jelentős szerepet játszanak a nyugdíjasok életében, és minden érintett számára fontos, hogy tisztában legyen ezekkel a szabályokkal és azok hatásaival.
