Október 27-én, vasárnap hajnalban ismét elérkezik az őszi óraátállítás ideje, amikor 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat.
A digitális eszközök többsége automatikusan elvégzi ezt a feladatot, de az analóg órákat kézzel kell visszatekerni. Ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás, amely hagyományosan az őszi-téli hónapokra vonatkozik.
Az óraátállítás története Magyarországon
Magyarországon az óraátállítás először a 20. század közepén jelent meg, és az elektromos áramellátás kapacitási nehézségeire adott választ. A cél az volt, hogy az emberek jobban kihasználhassák a napsütéses órákat, ezzel csökkentve az elektromos fogyasztást.
Az átállítás lehetőséget adott arra, hogy a nappali órákat tovább használják munkára és mindennapi tevékenységekre, ezáltal energiát takarítva meg.
Azonban a kezdeti alkalmazást követően egy időre megszüntették az óraátállítást, majd 1980-ban újra bevezették, ezúttal energiamegtakarítási célból.
Azóta minden évben kétszer – tavasszal és ősszel – állítjuk át az órákat, ezzel a nappalok hosszának megfelelően alakítva a napi időbeosztást.
Kritika és egészségügyi hatások
A kétezres évek eleje óta egyre több kritika érte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Kutatások szerint az egyórás eltolódásnak jelentős hatása lehet az emberi szervezetre, különösen a hormonháztartásra.
Az időzónák megbolygatása a biológiai ritmusunkat is befolyásolhatja, ami kellemetlen tünetekhez vezethet. Különösen a tavaszi óraátállítás az, ami sokak számára megterhelőbb, mivel a hosszabb nappalokhoz való alkalmazkodás kevesebb alváshoz vezethet.
Egyes kutatások kimutatták, hogy az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak az első éjszakán a tavaszi átállás után.
Az óraátállítás jövője az Európai Unióban
2018-ban az Európai Bizottság benyújtott egy irányelvjavaslatot, amely az óraátállítás megszüntetését célozta meg az Európai Unióban.
Az érv az volt, hogy az óraátállítás energetikai előnyei már nem olyan jelentősek, mint korábban, és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az irányelv szerint az országoknak választaniuk kellene, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg véglegesen.
Bár az irányelv jelentős támogatást kapott, végleges döntés azóta sem született, és a javaslat megvitatása folytatódik. Ezért a 2024-es óraátállításra a megszokott módon kerül sor, és továbbra is a jelenlegi rendszer marad érvényben, amely hosszabb nappali órákat biztosít a nyári hónapokban.
Október 27-én hajnalban ismét visszatérünk a téli időszámításhoz, amikor az órákat egy órával visszaállítjuk. Az óraátállítás már évtizedek óta része mindennapjainknak, bár az évről évre felmerülő kritikák miatt kérdéses, hogy meddig marad fenn ez a rendszer.
Az Európai Unió döntéshozói még mindig nem tűztek ki határidőt a végleges döntésre, így egyelőre minden ősszel és tavasszal át kell állítanunk az órákat.
