A magyar forint árfolyama az utóbbi időszakban jelentős nyomás alatt állt, és nem lehet kizárni, hogy előbb vagy utóbb 500 forintba fog kerülni egyetlen euró.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrum Videoblogjának, a CashTagnek adott interjújában arról beszélt, hogy a közeljövőben elképzelhető, hogy a magyar lakosság egyre inkább euróban fog tranzakciókat lebonyolítani, mint forintban.
Hornyák József, a Portfolio makroelemzője is figyelmeztetett, hogy a költségvetés állapota nem nagyon vezethetett máshová, mint a forint gyengüléséhez.
Közel-keleti események hatása
A forint gyengülése mögött álló egyik fő tényező a közel-keleti helyzet gyors romlása, amely a pénzügyi piacokat is megrázta. A múlt héten az euró árfolyama 400 forint fölé emelkedett, és bár a forint ideiglenesen vissza tudott korrigálni, tartósan nem tudott 400 forint alatt maradni. Az elmúlt napokban a forint még a 402 forintos szintet is túllépte, ami másfél éves mélypontot jelent.
A jegybanki lépések hatása
Virovácz Péter kiemelte, hogy a forint gyengüléséért részben a jegybanki intézkedések is felelősek. A piaci várakozások már a legutóbbi kamatdöntés előtt is a kamatcsökkentések irányába mutattak.
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben valóban csökkentette a kamatot, ami a piaci reakciókban is megmutatkozott. Az elemzők szerint a nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága miatt a jegybank nyitva hagyta a kérdést, hogy szükség lehet-e további kamatcsökkentésekre.
Költségvetési problémák
Hornyák József figyelmeztetett arra, hogy a forint gyengülésében a költségvetés egyre romló állapota is jelentős szerepet játszik. A Magyar Nemzeti Bank hosszú hónapok során fokozatosan csökkentette a kamatokat, anélkül, hogy a gazdaság alapvető mutatói számottevően javultak volna.
A külkereskedelmi többlet magas szintje egyedüli védőernyőként szolgálhat a forint számára, azonban a gazdasági növekedés és a költségvetési deficit problémái aggasztóak.
A jövő kilátásai
A befektetők figyelme egyre inkább a csökkenő államadósság kérdésére irányul, mivel a költségvetési hiánycélok tavaly és idén is gyakran módosultak, és a deficit sokkal magasabb lett, mint azt korábban várták.
A jövőbeli kilátások tekintetében nem csak a közel-keleti helyzet, hanem a hazai gazdasági és költségvetési mutatók is meghatározóak lesznek.
Összességében elmondható, hogy a forint gyengülése komplex folyamat, amely számos tényező együttes hatásának eredményeként alakult ki. A piaci szereplők és elemzők folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, hogy a legjobb döntéseket hozhassák a jövőben.
