Idén is elérkezik az óraátállítás ideje: október 27-én, vasárnap hajnali 3 órakor visszaállítjuk az órákat 2 órára, így egy órával többet alhatunk.
Az óraátállításról évről évre megoszlanak a vélemények, sokan támogatják, mások eltörölnék ezt a gyakorlatot. De mi áll a vita hátterében, és mi a helyzet az Európai Unióban ezzel kapcsolatban?
Az óraátállítás múltja és jelene
Az óraátállítás hagyománya több mint százéves múltra tekint vissza. Az első világháború idején, 1916-ban vezették be az energiatakarékosság érdekében, hogy jobban kihasználják a nappali fényt.
A gyakorlatot azóta többször megszüntették és újra bevezették, de mára már egyre több országban kérdőjelezik meg a szükségességét.
A modern energiarendszerek és világítási technológiák fejlődésével az eredeti cél, az energiamegtakarítás, már nem jelentős.
Mi történik október 27-én?
2024-ben a téli időszámítás október 27-én, vasárnap hajnali 3 órakor kezdődik. Ilyenkor az órákat 3 óráról 2 órára állítjuk vissza, ezzel egy órával hosszabb lesz az éjszaka, és egy kicsit több idő jut a pihenésre.
Bár sokan élvezik a plusz egy óra alvást, másokat megzavar a változás, különösen a gyermekek, az idősek és az éjszakai munkarendben dolgozók körében.
Az óraátállítás és az EU vitái
Az Európai Unióban már évek óta komoly vita folyik az óraátállítás megszüntetéséről. 2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy töröljék el a gyakorlatot, miután egy online felmérésben az európai polgárok 84%-a támogatta ezt az elképzelést.
A változtatásra azonban még mindig nem került sor, mivel a tagállamok között nincs egyetértés a kérdésben.
A főbb vitapontok:
- Állandó nyári vagy téli időszámítás?
Egyes országok a nyári időszámítást támogatják, mert így este tovább van világos, míg mások a téli időszámítást részesítenék előnyben, hogy reggelente legyen több természetes fény. - Az egységes időzóna kérdése:
Az Európai Unió tagállamai között több időzóna is létezik, ezért nehéz egységes döntést hozni, hiszen ami az egyik országnak kedvező, az a másiknak hátrányos lehet. - Gazdasági és társadalmi hatások:
Az óraátállítás befolyásolhatja a gazdasági tevékenységeket, különösen az energiaszektorban és a szállítmányozásban. Emellett hatással van az emberek mindennapi rutinjára és közérzetére is.
Az óraátállítás egészségi hatásai
Számos kutatás kimutatta, hogy az óraátállítás befolyásolhatja az emberek bioritmusát és alvásminőségét. A tavaszi óraátállítás után például gyakrabban fordulnak elő közlekedési balesetek, és növekedhet a szívrohamok kockázata is.
Az alvási ciklus megváltozása fáradtságot, koncentrációs zavarokat és általános közérzetromlást okozhat, ami különösen az érzékenyebb csoportokra, például az idősekre és a gyermekekre lehet negatív hatással.
Az óraátállítás jövője
Bár az óraátállítás megszüntetéséről szóló vita továbbra is napirenden van az Európai Unióban, 2024-ben még biztosan megtartjuk a téli időszámításra való átállást.
A kérdés, hogy vajon ez lesz-e az utolsó óraátállítás az EU-ban, vagy a tagállamok végül közös megállapodásra jutnak, még mindig nyitott.
Addig is érdemes előre készülni az október 27-i átállásra, hogy mindenki zökkenőmentesen alkalmazkodjon az új időszámításhoz.
