Az Országos Mentőszolgálat nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy sokan félreértik a mentők szerepét és feladatait, és gyakran hívják őket olyan esetekhez, amelyek nem igényelnek sürgősségi ellátást.
A mentők elsődleges célja az életveszélyes helyzetek kezelése, így a felesleges hívások nemcsak az ő munkájukat nehezítik meg, hanem életveszélyes késlekedést is okozhatnak azok számára, akiknek valóban sürgős segítségre van szükségük.
Mi számít valódi sürgősségi esetnek?
A mentők kapacitása és felkészültsége elsősorban az életveszélyes állapotokra van fenntartva, például szívroham, stroke, súlyos balesetek vagy hirtelen fellépő légzési nehézségek esetén.
Az Országos Mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy ezek azok a helyzetek, amikor minden perc számít, és az azonnali orvosi beavatkozás életet menthet.
Ugyanakkor gyakran fordulnak elő olyan hívások, amelyek nem sürgősségi ellátást igényelnek, mint például megfázás, horzsolások, kullancscsípés, vagy kisebb, nem életveszélyes sérülések.
Ezekben az esetekben a háziorvos, az ügyelet vagy a sürgősségi ambulanciák a megfelelő helyszínek a segítség kérésére.
Az Országos Mentőszolgálat arra kér mindenkit, hogy csak valódi életveszély esetén hívják a mentőket, és tájékozódjanak arról, mi számít sürgős esetnek.
„Ha a mentők olyan esetekhez vonulnak ki, amelyek nem indokolják a jelenlétüket, akkor azok, akik valóban rászorulnának, akár végzetes késedelmet is szenvedhetnek” – figyelmeztet a szervezet.
A posztban a következő útmutatást tették közzé a helyes mentőhívásról:
- Hívják a mentőket, ha valaki eszméletét veszti, súlyos légzési nehézségei vannak, heves mellkasi fájdalomra panaszkodik, vagy hirtelen fellépő bénulás, beszédzavar jelentkezik.
- Ne hívják a mentőket, ha valaki megfázott, kisebb horzsolása van, kullancsot kell eltávolítani, vagy krónikus problémákkal küzd, amelyek nem igényelnek azonnali beavatkozást.
A megfelelő tájékozódás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mentők valóban a legsúlyosabb esetekre koncentrálhassanak. Sokan nem tudják, hogy a kisebb egészségügyi problémák kezelésére más egészségügyi ellátási formák is rendelkezésre állnak, mint például az orvosi ügyelet vagy a háziorvos.
„A lakosság felelőssége is, hogy segítse a mentők munkáját azzal, hogy megértik, mikor van valóban szükség a sürgősségi beavatkozásra” – áll a Mentőszolgálat közleményében.
Az Országos Mentőszolgálat felhívása emlékeztet arra, hogy mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a mentők valóban ott legyenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
Ha biztosak vagyunk benne, hogy csak sürgős, életveszélyes esetekben kérünk segítséget tőlük, akkor megteremtjük a lehetőségét annak, hogy ők is a legjobbat nyújthassák, amikor igazán számít.
A mentők hivatása nemcsak egy munka, hanem életmentő feladat, amelynek megfelelő működése közös felelősségünk. Minden hívás, amelyet megfelelően kezelünk, egy lépés a hatékonyabb egészségügyi ellátás felé.
